A GOMBOK matematik�ja,

J�tsszunk egy kicsit a gombokkal! Milyen matematikai tapasztalatszerz�si lehet�s�geket, probl�mahelyzeteket rejtenek h�tk�znapi egyszer�s�g�kben vagy �nnepi eleganci�jukban?

Kezdj�k a gy�jt�get�st kiscsoportban! Hamarosan szert tehet�nk a v�logat�sokhoz sz�ks�ges k�szletre. Gy�jt�get�s k�zben ismerkedj�nk a gombok tulajdons�gaival. Az �v�n� a gyerekek �rdekl�d�s�hez igazodva, a j�t�kukba bekapcsol�dva k�rd�seivel ir�ny�thatja a gombokkal val� tapasztalatszerz�st. semmik�pp sem er�ltetve, ink�bb pr�b�lkozva.

Neked melyik tetszik? Az a nagy s�rga? Nekem ez a kicsi fekete. Melyik a legszebb? Melyik a nagyobb? A ruh�don melyik gomb van? Legurult az asztalr�l! Hallott�tok, hogyan koppant? Merre gurult? Milyen messzire elgurult! A ti�d m�g messzebb? Hol van? Az asztal alatt? Mit lehetne bel�l�k �p�teni? Te utat �p�tett�l?

Kanyarodik is? Melyik hosszabb? Vir�got lehetne bel�le kirakni? Milyen sz�n�re szeretn�d? Melyiket tegy�k a k�zep�re? Sz�rat hogyan lehet kirakni? �s leveleket? Te tornyot �p�tett�l? Nem d�l le? Milyen gomb van alul? Szeretn�d felf�zni? Hozom a c�rn�t. Milyen sz�n� lesz a nyakl�nc? Felpr�b�lod a bab�ra? M�g egy kicsit r�vid. F�zz�l m�g hozz� k�t-h�rom gombot!

Ki seg�t elrakodni? Hoztam dobozokat. Ide melyiket tegy�k? A feh�reket? Te melyiket gy�jt�d? A nagyokat? J�! �n meg az apr�kat.

K�z�ps� �s nagycsoportban a sz�tv�logat�s alapj�t a gombok sokf�le tulajdons�ga k�pezheti. Sz�n�k, nagys�guk, anyaguk (f�m, fa, csont, c�rna, m�anyag), alakjuk (sz�gletes, g�mb�ly�, dombor�, homor�, vastag, v�kony), mint�zatuk, lyukak sz�ma, alulvarr�s vagy �tvarr�s. A v�logat�st j�t�kosan motiv�lhatjuk. P�ld�ul pap�rb�l vagy textilb�l kiv�gott ruh�ra felvarrhatj�k, elhelyezhetik a gombokat. V�logathatnak szabadon, saj�t elk�pzel�s�k szerint, vagy az els� gomb mint�j�ra, amit az �v�n� rakott ki. Sz�nd�kosan el is ronthatjuk a sz�tv�logat�st egy-egy oda nem ill� gombbal. A „kakukktoj�s” felh�vja a gyerekek figyelm�t egy-egy tulajdons�gra, �s egyben eml�kezetesebb� is teszi ezt a tulajdons�got. Nyithatunk gomb�zletet, ahol fi�kokba sz�tv�logatva �rus�tj�k a gombokat. Barkochba j�t�kot is j�tszhatunk a gombokkal. Filcre, poszt�ra rakosgatva „�p�thet�nk” bel�le vonatot, k�gy�t, h�zat, ker�t�st, f�kat, vir�gokat stb. A k�palak�t�s t�rt�nhet szabadon vagy valamilyen �v�n�i instrukci� alapj�n. A k�r�kb�l kirakott form�k lehetnek pontszer�ek vagy vonalalakzatok. Kieg�sz�t� eszk�z�k - ceruz�k, p�lcik�k, fonalak - felhaszn�l�s�val m�g �tletesebb konstrukci�k sz�lethetnek.

A v�logat�sok elvezetnek a nagys�g szerinti sorba rendez�sekhez, hiszen a boltokban is k�l�n t�rolj�k az ingekre ill� kis gombokat, a ruh�kra val� k�zepes m�ret�eket, �s a kab�tokra val� nagyobb m�ret� gombokat. K�sz�thet�nk a gombokb�l „sz�l�f�rt�t” is. Minden sorba eggyel t�bb gomb „szem” ker�lj�n! A sorozatok k�pz�si szab�lya nemcsak mennyis�gi tulajdons�gokon alapulhat. Lehet eg�szen szubjekt�v is a sorrend, p�ld�ul tetsz�s alapj�n. Lehet periodikusan ism�tl�d� min�s�gi tulajdons�g is a sorba rendez�s alapja. K�pzelj�nk el egy d�sz�t�sort, amelyet folytatni lehet a szab�ly felismer�se ut�n. (Neh�z feladat!) Kombinatorikai feladatokhoz is eljuthatunk, ha min�s�gi tulajdons�gok k�pezik a sorba rendez�s alapj�t. P�ld�ul, h�rom k�l�nb�z� gombb�l h�nyf�le gy�ngysort k�sz�thet�nk? N�velhetj�k a gombok sz�m�t, �s egyform�k is lehetnek k�zt�k, de akkor m�r neh�z az �sszes lehets�ges sorrend megkerestet�se, mert nagyon sok megold�s van. Ilyenkor el�gedj�nk meg n�h�ny k�l�nb�z� megold�ssal. Term�szetesen a gyerekeket buzd�thatjuk arra, hogy ki tudja m�g m�sk�ppen is sorba rendezni a gombokat. Haszn�lhatunk a gombokhoz p�lcik�kat is, ezek lehetnek vir�gsz�rak, �s k�l�nb�z� csokrokat �ll�thatunk �ssze. (Vari�ci� �s kombin�ci� is lehet aszerint, hogy a kiv�laszt�s ut�n sz�m�t-e a sorrend.)

Gyurma- vagy agyagf�ldbe sz�nes vir�gk�nt el is „�ltethetj�k” a gombokat. A feh�r s�-lisztgyurm�ban nagyon j�l mutatnak a gombok. Megfigyelhetik, hogy melyik gomb milyen nyomot hagy. A nyomatokb�l a gombok seg�ts�g�vel ki lehet tal�lni egym�s „�ltetv�ny�t”. Izgalmas j�t�k a nyomoz�s, �s k�zben a form�k azonos�t�sa. Akkor is nyomot hagy a gomb, ha ceruz�val k�rberajzoljuk egy pap�rlapon. M�g a lyukak hely�t is kijel�lhetj�k egy hegyes ceruz�val. Ilyen sz�p aut�kerekeket m�sk�pp neh�z lett volna rajzolni! Vagy legyen ink�bb egy gyerek feje? Vagy egy h�ember pocakja? Eg�sz�ts�k ki szabadk�zi rajzzal!

A sz�mfogalom megalapoz�s�t is seg�thetik a k�vetkez� j�t�kok. El�zetesen meg kell besz�lni, hogy melyik gombon h�ny lyuk van. Az alulvarr�s gombot egylyuk�nak tekintj�k. �rdekes az �gynem�re varrhat� c�rnagomb. H�ny lyuk van rajta? (Egy sem, vagy v�gtelen sok.) K�rhetj�k, hogy vegyenek ki annyi gombot, hogy �sszesen p�ld�ul 6 lyuk legyen rajtuk. Megdics�rj�k azt a kisgyereket, aki m�s megold�st tal�lt, mint a szomsz�dja. �gy �szt�n�zz�k �ket a sokf�le lehet�s�g megtal�l�s�ra.

Nagycsoportban, boltos j�t�kban p�nzk�nt haszn�lhatjuk a gombokat. �rjen annyi forintot, ah�ny lyuk van rajta. Hogyan fizethet�nk ki, p�ld�ul 5 forintot? 5 lyuk� gomb nincs, de egy 4 lyuk�val �s egy alulvarr�ssal fizethet�nk. �s m�g hogyan? Gyakorolhatj�k az �tv�lt�sokat is. Ki tudja a legkevesebb gombbal kifizetni a 10 forintot? H�nyf�lek�ppen lehet fizetni, p�ld�ul 7 forintot? Mennyit �r k�t darab 2 lyuk� gomb?

A mennyis�gek bont�s�t gyakorolhatjuk pap�rb�l vagy textilb�l k�sz�lt bl�zok, ruh�k, zak�k, kab�tok seg�ts�g�vel is. Megadjuk a felhaszn�lhat� gombok sz�m�t, �s a gyerekeknek kell �gy elosztani, hogy mindegyikre jusson. Elhelyezhetik a gombokat a ruha elej�re, ujjaira, zsebeire. Divat lehet a p�ros gombsor is! Ha t�kr�t haszn�lunk seg�ts�g�l, akkor biztosan egyform�n fognak elhelyezkedni a gombok a kab�t k�t oldal�n. Megn�zhetik egym�s elk�pzel�seit, �s azokat dics�rj�k, akik m�s-m�s divat szerint helyezt�k el a gombokat. �sszehasonl�t�sokat tehet�nk, hogy ki hogyan gazd�lkodott a gombjaival, kinek h�ny van az elej�n, h�ny az ujjakon vagy a zsebeken. Hol van t�bb?

T�rt�neteket is mondhatunk a gombok darabsz�m�r�l, melyekkel az �sszead�s, a kivon�s vagy az egyenl� r�szekre oszt�s m�velet�t k�sz�tj�k el�. A t�rt�neteket el is j�tszhatjuk a gyerekekkel �s a gombokkal, �gy konkr�tt� tehet�k a m�veletek. Egyszer�bb� v�lik a sz�m�t�sok elv�gz�se vagy a fejben v�gzett m�veletek helyess�g�nek ellen�rz�se. P�ld�ul: Tegnap m�g nyolc gomb volt a k�penyemen, de amikor levetettem, kett� leszakadt k�z�l�k. Biztosan v�kony volt a c�rna, amivel felvarrt�k. H�ny gomb maradt a k�penyemen? / kivon�s/ H�nyat kell felvarrnom, hogy ism�t nyolc legyen? /kieg�sz�t�s/ Mivel elgurultak, keresni kezdtem hozz�juk hasonl�kat a fi�kokban. Az els� fi�kban egyet tal�ltam, a m�sodikban pedig h�rmat. H�ny gombom lett? /�sszead�s/ Felvarrtam a hi�nyz� k�t gombot j� er�s c�rn�val. H�ny gombom maradt tartal�kban? /kivon�s/ Keresg�l�s k�zben tal�ltam a fi�kokban m�g h�t darab sz�v alak� gombot. Olyan sz�pek voltak, gondoltam elhozom �ket a Kati �s a Zs�fi baba ruh�j�ra. Hogyan osszuk el igazs�gosan a k�t baba k�z�tt?

Hasznos j�t�k lehet maga a gombvarr�s is. A t�rbeli t�j�koz�d�s fejleszt�s�t seg�ti az ellent�tes ir�nyok - f�l-le - figyelembev�tele.

A gomb �s a gomblyuk �sszehasonl�t�sa �rdekes probl�mahelyzetet teremt. Milyen a lyuk alakja? Hogyan f�r �t rajta a gomb? Lapos vagy g�mb alak�, kicsi vagy nagy gombnak mekkora lyuk sz�ks�ges? Becsl�sekre �s pr�b�lkoz�sokra j� lehet�s�get k�n�lhatunk. Ruhadarab �s oll� seg�ts�g�vel �gyeskedhetnek a gyerekek. Kipr�b�lhatj�k, hogy melyik gombot k�nnyebb begombolni, a sz�gleteset vagy a kereket. Mi�rt? Tudn�nak-e ehhez hasonl� p�ld�kat mondani, ahol megfigyelt�k, hogy egy t�rgy alakja az�rt ilyen vagy olyan, hogy k�nnyebben lehessen haszn�lni. Mikor j�, ha gurul valami, mikor baj, ha nem?

A gombfoci, a gombok karik�ba p�ck�l�se, gomb-hokiz�s alkalmi fa�t�kkel vagy a hozz�juk hasonl� j�t�kok lehet�s�get adnak a gombok sokf�le mozg�s�nak megfigyel�s�re. A mozg�sok k�l�nb�z�s�ge visszavezethet� a gombok alakj�ra. �gy a „nyer�” form�k kiemelnek bizonyos geometriai tulajdons�gokat. �rdekes j�t�k a c�rn�ra felf�z�tt gomb p�rget�se a c�rna feszesre h�z�s�val, majd laz�ra enged�s�vel. A forg�sszimmetria jelens�g�t szeml�lteti.

T�rsasj�t�k jelleg� a k�vetkez� gr�felm�lethez kapcsolhat� feladat. Ha �rdekli a gyerekeket a t�rk�p, esetleg k�rnyezetismeretb�l foglalkoznak �th�l�zattal, akkor gombok �s p�lcik�k seg�ts�g�vel �p�thetnek �tvonalakat. A gombok lesznek a csom�pontok, a szab�ly pedig, hogy annyifel� �gazhat mindig az �t, ah�ny lyuk van a gombokon. A p�lcik�k lehetnek egyar�nt hosszabbak �s r�videbbek. A k�sz �th�l�zattal kapcsolatban k�rd�seket tehet�nk fel. H�ny k�l�nb�z� �tvonalon lehet eljutni az egyik helyr�l a m�sikra? Melyik �tvonal a r�videbb? Hol van k�rforgalom? H�ny csom�pont van, amelyikb�l p�ld�ul 4 ir�nyba lehet elindulni? Van-e zs�kutca? Bej�rhat�-e ez a „v�ros”, hogy nem megy�nk v�gig k�tszer ugyanazon az utc�n?

T�rsasj�t�kok b�buik�nt is haszn�lhatjuk a gombokat, de a darabsz�muk is r�sze lehet egy szab�lyj�t�knak. P�ld�ul piros �s fekete sz�nekkel dob�kock�t k�sz�t�nk a szok�sos p�tty�z�ssel. A j�t�kosoknak 6 saj�t gombjuk van, a t�bbi pedig az asztal k�zep�n l�v� „bankban” van. Ha a dob�kocka piros oldala van fel�l, akkor annyi gombot vehet ki a bankb�l, amennyit a kocka mutat, ha fekete van fel�l, akkor � fizet a banknak. Az nyer, akinek t�bb gombja marad. K�tsz�n� kocka helyett k�tsz�n� korong �s egy norm�l dob�kocka egy�ttes haszn�lat�val is j�tszhatjuk.

A hagyom�nyos malomj�t�k mellett hozz� hasonl� „kiszor�t�sdi” j�t�kokat is mutathatunk a nagycsoportosoknak. Egy n�gyzetnek h�zzuk be a k�t �tl�j�t, �s t�r�lj�k ki az egyik oldalvonal�t. A k�t j�t�kos 2-2 gombot helyez a vonalak tal�lkoz�si pontj�ra, �s cs�sztatva l�pnek felv�ltva a vonalak ment�n. A j�t�k addig tart, am�g az egyik�k „beszorul” vagy „kiszorul”, vagyis nem tud m�r tov�bb l�pni. K�z�ps� csoportosoknak is �rdemes megmutatni, mert k�nnyebb, mint a malomj�t�k. Fejleszti a probl�mamegold� gondolkod�st, az el�rel�t�st, hiszen sz�mba kell vennie a lehets�ges l�p�seket, �s ki kell gondolnia, hogy ezek k�z�l melyik lesz a legjobb.

J�t�kok

I. A tev�kenys�gek matematik�ja

1. KERESS �S TAL�LJ MEG! /�nekes k�rj�t�k/

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• formai tulajdons�gok felismer�se

• azonoss�gok, k�l�nb�z�s�gek felismer�se

• �sszehasonl�t�s /eredm�nyek�nt megval�sulhat a t�rgyak, szem�lyek...oszt�lyoz�sa, rendez�se.

• forma �s nagys�g, forma �s sz�n egyidej� �szlel�se

• figyelemmegoszt�s, eml�kezet fejleszt�se

• szimmetria �rz�keltet�se, felfedeztet�se

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
csukl�d�sz, nyakl�nc, fejd�sz – k�sz�t�nk k�l�nb�z� k�rty�kat att�l f�gg�en, hogy milyen t�m�ban szeretn�nk ismereteket ny�jtani a gyermekeknek – pl. szerepelhetnek a k�rty�kon gy�m�lcs�k, z�lds�gek, s�km�rtani form�k, sz�nek szimmetrikus alakzatok... Ezut�n a k�rty�kb�l elk�sz�tj�k a csukl�d�szt stb.

A j�t�k menete
El�sz�r a csukl�d�sszel ind�tjuk a j�t�kot, hogy a gyermekek szinte �lland�an figyelemmel tudj�k k�s�rni a k�rty�jukon l�v� k�pet.
Az eszk�z�k kioszt�sa ut�n elj�tsszuk az Ennek a kisl�nynak nem jutott p�rja... kezdet� dalt. A k�rj�t�k v�g�n a gyermekeken l�v� forma d�nti el, hogy ki kinek a p�rja. A k�vetkez� j�t�k el�tt el�g csak megford�tani a csukl�d�szt, melynek a m�sik fel�n is van valamilyen k�p. Ezut�n viszont m�r cser�lgetni kell a d�szeket. A csukl� ut�n a nyakl�nc k�vetkezzen, amely m�r kicsit nehezebb, hisz csak a k�rj�t�k el�tt, �s a p�rv�laszt�s el�tt n�zheti meg a k�rty�j�t. Nehezebb enn�l is, amikor fejd�sz a k�rtya, hisz a k�rj�t�k elej�n kell megfigyelnie a form�j�t, s a dal v�g�n ez alapj�n keresi meg a p�rj�t.

Vari�ci�s lehet�s�gek:

• sz�nt �s form�t is kell figyelni /piros alma a piroshoz, p�tty�s eserny� a p�tty�sh�z stb.

• kicsit a naggyal p�ros�tani

• eszk�z n�lk�l v�lasztanak egym�snak p�rt, s elmondj�k miben azonosak /pl. l�nyok, barna a hajuk, ugyanaz a kedvenc j�t�kuk, sz�n�k...../

• dal n�lk�l k�rtyak�nt haszn�ljuk a k�peket. K�sz�t�nk egy olyan lapot, amin pl. kukacos alma van. Osztanak a gyerekek egym�snak 5-5 k�rty�t, a t�bbib�l h�znak. Ha p�rosat tal�lnak, leteszik. Akin�l a kukacos alma marad, mondjuk, fel kell sorolnia 5 z�lds�gf�l�t, vagy k�tl�b� �llatot... Ez a fajta j�t�k k�l�n�sen akkor �rdekes, ha szimmetrikus alakzatokat rajzolunk kis elt�r�ssel

2. EZ �N VAGYOK! /kapcsolhat� a k�rnyezethez/

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• mem�ria

• figyelem, �nfegyelem

• azonos�t�s, hozz�rendel�s

• azonoss�gok, k�l�nb�z�s�gek felismer�se

• kreativit�s, verb�lis fejleszt�s

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
mesep�rn�k, vagy sz�kek, vagy a sz�nyeg, k�l�nb�z� t�m�j� k�pek /pl. �vszakok, �llatok../

A j�t�k menete
A gyerekek elhelyezkednek tetsz�s szerinti alakzatban, de �gy, hogy a megfigyel� j�l l�thasson mindenkit. A j�tsz� gyerekek k�z�l mond�k�val kiv�lasztunk valakit, aki a j�t�kot kezdi, illetve aki az els� megfigyel� lesz.
Ezut�n a megfigyel� v�lasz ki mag�nak valakit, �gy, hogy ez ne t�nj�n fel senkinek sem, majd sz�p lassan elkezdi sorolni a kiv�lasztott k�ls� ismertet� jegyeit. Amikor a kiv�lasztott mag�ra ismer fel�ll, s ha j�l d�nt�tt helyet cser�l a megfigyel�vel, s most � lesz a kiv�laszt�. Aki nagyon figyel, az hamar mag�ra ismer. A megfigyel�nek pedig arra kell �gyelnie, hogy j�t�k k�zben ne n�zzen felt�n�en a kiv�lasztott gyerekre.

Vari�ci�s lehet�s�gek:

• aki felismerte mag�t, miel�tt j�t�kvezet� lesz, fel kell sorolnia a csal�dja tagjait, vagy apa, anya foglalkoz�s�t...

• bels� tulajdons�gokat kell felsorolni

• a tulajdons�gok felsorol�sa k�zben b�rki kital�lhatja a kiv�lasztott gyereket

• szem�lyek helyett t�rgyakat, �llatokat, vir�gokat... lehet kital�lni

• k�peket n�zegetnek, s azt kell kital�lni melyikre gondolt a j�t�kir�ny�t�. Lehet versenyszer�en is j�tszani, ki gy�jti �ssze a legt�bb k�pet.

3. A CSIGA �S A K�GY� /vizu�lis nevel�shez/

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• az eg�sz �s r�sz viszony�nak felismer�se

• forma�szlel�s, t�ri l�t�s

• probl�mamegold� gondolkod�s

• megfigyel�k�pess�g

• kombin�ci�s k�szs�g

• kreativit�s

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
K�t nagym�ret� lapra rajzolunk csig�t, illetve k�gy�t. Az egyiket mindegyikb�l feldaraboljuk k�rtya m�ret�re, a m�sik egy darabig alaplapk�nt funkcion�l.

A j�t�k menete
Egyik asztaln�l a feldarabolt k�gy�t, a m�sikn�l a feldarabolt csig�t rakj�k ki a gyerekek az alaplap felhaszn�l�s�val. Ut�na cser�lnek. Kis gyakorl�s ut�n egy asztaln�l az �sszekevert �llatokat rakj�k ki szint�n k�z�sen.
Amikor m�r t�bbsz�r kirakt�k a csig�t is, meg a k�gy�t is, akkor a szint�n �sszekevert k�rty�kat �gy kell kirakni, hogy a j�t�kosok sorban haladnak, mindenki csak egy darabot vesz el a paklib�l, s azt pr�b�lja helyezgetni. Ha nem tal�lja meg a hely�t, vissza kell tennie a pakliba.

Vari�ci�s lehet�s�gek:

• az alaplapot nem haszn�lj�k a gyerekek

• k�t csapat j�tszik k�t asztaln�l, mindegyik azonos csig�t kezd el kirakni jelre. Egy csapat h�rom-n�gy gyerekb�l �lljon.

• egy vonalb�l k�sz�lt, felv�gott k�gy�t, illetve csig�t raknak ki alaplap n�lk�l

• el�z�leg nem l�tott k�pet kell kirakniuk

• saj�t k�sz�t�s� rajzukat v�gj�k sz�t, cser�lnek egym�ssal, s ezut�n rakj�k �ssze

4. MEM�RIAJ�T�KOK /kapcsolhat� megfelel� k�rty�kkal az irodalomhoz is/

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• kombin�ci�s k�szs�g, figyelem

• sz�mk�pek, sz�ml�l�s, azonos�t�s

• �sszehasonl�t�s, azonos�t�s

• mem�ria

• logikus gondolkod�s

• rel�ci�k

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
K�l�nb�z� s�km�rtani form�kra rajzolt k�pek

A j�t�k menete
A k�rty�kat leford�tva, megkeverve az asztalra tessz�k. A leford�tott k�rty�k p�rj�t kell megkeresni az al�bbiak szerint. Az els� j�t�kos megford�t mondjuk egy h�romsz�g alak� k�rty�t, amin egy h�ember van.
Ezut�n megford�t m�g egy h�romsz�g alak� k�rty�t abban a rem�nyben, hogy azon is h�ember van. Ha igen, maga el� teszi mindk�t k�rty�t, ha nem mindkett�t visszaford�tva az asztalon hagyja. Ezut�n sorban pr�b�lkoznak a j�t�kosok. Ha siker�lt megtal�lni mindegyik k�rty�nak a p�rj�t, akkor meg lehet sz�molni, ki gy�jt�tte a legt�bb k�rty�t.

Vari�ci�s lehet�s�g:

• alapsz�nt adunk a k�peknek, �gy nem el�g az, hogy a s�km�rtani forma �s a k�p is egyezik, az alapsz�nnek is egyeznie kell

• a forma, alak sz�n mell� a nagys�got is vari�ljuk, pl. a kis h�emberhez a kis h�ember, a nagy h�emberhez a nagy h�ember tartozik

• nehez�thetj�k a j�t�kot m�g azzal, hogy a k�p p�rja nem az azonos form�n van, teh�t pl. az egyik piros alma a h�romsz�gben van, a m�sik piros alma a k�rlapon

• kapcsolhatjuk az irodalom-foglalkoz�shoz �gy, hogy a k�rty�kra mesefigur�kat, vagy mesejeleneteket rajzolunk, s a k�t k�rty�t akkor tehetik maguk el�, ha felismerik a mes�t, verset

5. DOBJ, �P�TS /vizu�lis nev. szocializ�ci�/

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• vizu�lis helyzet felismer�se

• t�rbeli viszonyok

• oszt�lyoz�s, megfigyel�-k�pess�g

• t�rbeli ir�nyok, viszonyok felismer�se, alkalmaz�sa

• rel�ci�, kisebb, nagyobb

• �sszehasonl�t� k�pess�g fejleszt�se

• kreativit�s, tervez�s

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:

• sz�nes fa, vagy m�anyag p�lcik�k

• k�tf�le dob�kocka

/vari�ci�s lehet�s�gekhez fakock�k, rajzolt �p�tm�nyek k�l�nb�z� m�ret� dobozok/

A j�t�k menete
T�lc�ra kirakunk nagyobb mennyis�g� p�lcik�t, majd a gyerekek az asztal k�r� �lnek. Amennyiben parkett�n fogj�k j�tszani, t�bben is r�szt vehetnek benne. Az egyik dob�kock�n sz�nek, a m�sikon a hagyom�nyos pontok vannak. Az els� j�t�kos el�sz�r a sz�nt jel�l� dob�kock�val dob, mely meghat�rozza, hogy milyen sz�n� p�lcik�kat vehet majd el a t�lc�r�l.
Ezut�n dobhat a hagyom�nyos, sz�mokat jel�l� kock�val, s vehet annyi p�lcik�t, amennyit dobott. Ezut�n kezd�dik az �p�tkez�s, mik�zben a t�bbiek is dobnak sorrendben. A j�t�k el�sz�r csak 5-6 dob�sig tart, majd k�vetkezhet annak eld�nt�se, hogy ki �p�tette a leg�tletesebb form�t. Ezt mindig k�z�sen teszik, s a k�vetkez� fordul�ban az dobhat el�sz�r, akinek a leg�rdekesebb az �p�tm�nye, azaz aki� a legt�bb szavazatot kapta.

Vari�ci�s lehet�s�gek:

• el�re lerajzolt �p�tm�nyt kell lem�solniuk, de ebben az esetben csak a hagyom�nyos, sz�moss�got meghat�roz� dob�kock�t haszn�lj�k. Ki� k�sz�l el legel�bb, �s hib�tlanul.

• egy nagy v�rat �p�tenek k�z�sen kisebb-nagyobb dobozokb�l �gy, hogy mindenki annyi kock�t �p�thet be a v�rba, ah�nyat dobott. Meghat�rozhatj�k a j�t�k kezdete el�tt, hogy �tletekkel seg�thetik-e egym�st a j�t�kosok.

6. SEG�TS�NK HAMUPIP�K�NEK

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• t�bb, kevesebb, ugyanannyi fogalm�nak meg�rtet�se

• becsl�s (szemmel)

• v�logat�s, azonos�t�s, �sszem�r�s

• kisebb, nagyobb, ugyanakkora

• koordin�ci�s k�szs�g (munkav�gz�s megtervez�se)

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
bab, bors�, lencse, t�lk�k, csipesz

A j�t�k menete
Az asztal k�zep�re helyezett k�zepes m�ret� t�lb�l, melyben a bab, bors� �s lencse �ssze van keverve, csipesz seg�ts�g�vel, megadott id�re v�logass�k ki az egyik �sszetev�t. Ez az id� lehet, am�g lassan elmondjuk, pl. Madarak voltunk... kezdet� mond�k�t. /csak annyi gyerek v�logasson, ah�ny egym�s zavar�sa n�lk�l tud a csipesszel a t�lhoz f�rni/

Vari�ci�s lehet�s�g:

• versenyj�t�k, h�rom gyerek k�z�l megadott id� alatt ki tud t�bb lencs�t kiv�logatni /becsl�s, majd sz�moss�g meg�llap�t�sa/

• k�t asztaln�l k�t csapat j�tszik, de mind a h�rom f�le magot k�l�n kell v�logatni /ha egy csapatban h�rom gyerek j�tszik, akkor c�lszer� eld�nteni�k hogyan v�logatnak. Erre adjon id�t az �v�n�. Lehet�s�gek: kijel�lik melyik t�lba melyik magot teszik, s eld�nthetik azt is ki melyik magot v�logatja/

7. F�NY�Z�S

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• hossz�, r�vid k�zel, t�vol

• kicsi, nagy

• s�km�rtani form�k l�trehoz�sa

• reag�l�k�pess�g

• ir�nyok gyakorl�sa

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:

• eleml�mp�k

• a csoportszoba berendez�sei, j�t�kai

A j�t�k menete
Az �v�n� a terem fal�n mozgatja az eleml�mpa f�ny�t sz�p lassan, s a gyerek, gyerekek a saj�t l�mp�jukkal pr�b�lj�k min�l pontosabban k�vetni azt.

Vari�ci�s lehet�s�g:

• A mozg�st �s k�vet�st lehet gyors�tani, az �tvonalat pedig bonyol�tani.

• Gyerek ir�ny�t gyereket.

• Az �v�n� form�t rajzol �s k�vet�s k�zben ki kell tal�lni mit rajzoltak. /v�za, hal, s�km�rtani form�k.../

• A szekr�ny ajtaj�t rajzold k�rbe a l�mp�d f�ny�vel, vagy a falon l�v� k�pkeretet hullahopp karik�t.../

• Fog�csk�zhat k�t l�mpaf�ny: egyik a kerget�, m�sik a fog�, s ha kicsit is fedi egym�st a k�t f�ny, megvan akit kergettek.

8. AUT�VERSENY

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• gyorsan-lassan, gyorsabb-lass�bb

• k�zel, t�vol

• g�rbe, egyenes

• t� �s sorsz�mnevek gyakorl�sa

• �sszpontos�t�s

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
k�t, h�rom kisebb m�ret� aut� /matchbox/, nagyobb k�rm�ret� spulni, 4-5 m hossz� k�z�p-vastag c�rna, vagy zsin�r

A j�t�k menete
K�t, vagy h�rom aut�ra el�l a kerekein�l k�ss�k fel a c�rn�t/zsin�rt, a v�g�t pedig r�gz�ts�k a spulnihoz. Tegy�k az aut�kat a rajtvonalra, a spulnit pedig a versenyz� gyerekek kez�be. Jelre a gyerekek pr�b�lj�k feltekerni a c�rn�t/zsin�rt, ezzel k�zelebb hozva magukhoz a kisaut�t. Aki a leggyorsabb, az gy�z, ahhoz �r leggyorsabban, �s legel�bb az aut�.

Vari�ci�s lehet�s�g:

• Nehez�thetj�k a versenyt azzal, hogy mindig kisebb �tm�r�j� spulnit, �s v�konyabb c�rn�t haszn�lunk.

• Egy csapat maga is eld�ntheti, hogy melyik m�ret� eszk�z�kkel versenyeznek.

9. �N VAGYOK A SZEMEM, TE LESZEL A KEZEM

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• t�ri t�j�koz�d�s, ir�nyok

• megfigyel�k�pess�g

• kommunik�ci�s k�szs�g

• sz�n�rz�kel�s fejleszt�se

• azonos�t�s, v�logat�s

• szimmetrikus alakzatok l�trehoz�sa, felismer�se,

• szab�lytudat, t�relem fejleszt�se

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
logikai k�szlet, asztali parav�n

A j�t�k menete
H�rom gyerek j�tszhatja egyszerre. Egyik gyerek a szem, a m�sik a k�z, a harmadik a kirak� j�t�kos. A kirak� elkezd valamilyen form�t kirakni a k�szletb�l. A l�t� l�p�sr�l, l�p�sre komment�lja amit l�t, a k�znek, pl. tedd ki a piros nagy h�romsz�get, f�l� a kis s�rga k�rlapot, a piros nagy h�romsz�g mell� balra /ablak fel�/ a kis k�k n�gyzetlapot... Term�szetesen a k�z el�l a kirak�t el kell takarni, csak hall�s �tj�n �p�tkezik. A v�g�n megn�zz�k azonosra siker�lt-e az �p�tm�ny.

Vari�ci�s lehet�s�g:

• A kirak� is egy el�re megrajzolt form�t m�sol le, ez a j�t�k bevezet�sekor legyen min�l egyszer�bb, majd egyre bonyolultabb.

• Csak k�t gyerek j�tszik, ilyenkor a kirak� maga mondja a k�znek, hogy � mit is csin�l. A j�t�k v�g�n mindig ellen�rizz�k k�z�sen, hogy pontos-e az �p�tkez�s.

• T�rben is kipr�b�lhatj�k ezt a j�t�kot sz�nes fakock�kb�l.

10. PAPUCSOS

Matematikai tartalom, k�pess�gfejleszt�s:

• megfigyel�k�pess�g fejleszt�se

• metakommunik�ci�

• azonoss�gok �s k�l�nbs�gek felismer�se

• p�ros�t�s, �sszehasonl�t�s,

• vizu�lis eml�kezet fejleszt�se

• percepci�-fejleszt�s

A j�t�khoz sz�ks�ges eszk�z�k:
pap�rb�l k�sz�lt, k�l�nf�le form�kkal d�sz�tett papucsok a papucsok d�sz�t�s�nek megfelel�en k�sz�tett dob�kocka k�rty�k k�l�nf�le k�pekkel /gy�m�lcs�k, �llatok.../

A j�t�k menete
A gyerekek az asztalhoz �lnek, melynek k�zep�re tessz�k az �sszekevert papucsokat. Rendrak�s lesz a j�t�kban r�sztvev� gyerekek feladata. El�sz�r minden j�t�kos k�t dob�kock�val dob egyet-egyet. Ha siker�lt p�rt dobnia, akkor megtarthatja mind a k�t papucsot, ha nem, akkor tetsz�s szerint a kett�b�l az egyiket. Amikor mindenki dobott a k�t kock�val, m�r csak egy kock�val folytat�dik a j�t�k. Mindenki keresi a papucsa p�rj�t. Ha megtal�lta maga el� teszi, �s �jb�l k�t dob�ssal kezdhet.

Vari�ci�s lehet�s�gek:

• j�tszhatj�k dob�kocka n�lk�l, �gy a p�ros�t�st gyakorolhatj�k j�t�kosan

• p�ros�that k�t csapat versenyszer�en, vagy melyik csapat lesz az els�, vagy meghat�rozott id� alatt melyik csapat p�ros�tja a legt�bb papucsot

• a dob�kock�s v�ltozatn�l csak akkor teheti maga el� a papucsot, ha a n�la l�v� p�rj�t dobta, a dob�kock�val.

• papucs helyett gy�m�lcs�ket, z�lds�geket, �llatokat, t�rgyakat p�ros�tunk

II. Eszk�z�k matematik�ja /�tletek, mit, mire haszn�lhatunk/

Gyuf�sdoboz

Bark�csol�s:

• h�zak, k�zleked�si eszk�z�k, babab�torok, kincsesl�d�k stb. tervez�se, elk�sz�t�se.

�p�t�sek szabadon:

• magas-alacsony, keskeny-sz�les h�zak

• hossz� �s r�vid vonat

• keskeny �t, sz�les �t... stb.

�p�t�sek m�sol�ssal:

• t�rben meg�p�tett alakzatr�l

• s�kban �br�zolt alakzatr�l

M�r�sek:

• kavicsokat, term�nyeket /rizs, bab.../ tesz�nk bele, s megn�zz�k melyik a k�nnyebb, nehezebb, vagy ugyanolyan s�ly�.

• melyikben lehet t�bb kavics, vagy melyik t�lc�n van t�bb, kevesebb, ugyanannyi gyuf�sdoboz

• t�megm�r�s, sok, de k�nny�, pl. egyik dobozban m�k van, a m�sikban s�rgabors�

�sszehasonl�t�sok:

• becsl�ssel /melyik zacsk�ban van t�bb doboz/

• p�ros�t�s, sz�ml�l�s, kis sz�m megnevez�se

• lefed�sek: k�nyvek, sz�k �l�k�je-ter�letm�r�s

• hossz�s�gm�r�shez m�rc�nek: melyik s�l a hosszabb, amelyik mell� egy vonalba t�bb gyuf�sdobozt tudtunk kirakni stb.

Versenyj�t�kok:

• dobozp�ck�l�

• f�j�

• v�r�p�t�

• torony�p�t�

Sorsz�mnevek gyakorl�s�hoz:

• vedd fel a sorban a m�sodik, negyedik... dobozt, s n�zd is meg mi van benne. Ez vajon kisebb a dobozn�l, vagy nagyobb /gomb, pap�r zsebkend�, szalv�ta, gy�ngy.../

N�vut�k gyakorl�s�hoz:

• hol a doboz... tedd a dobozt...

• halmazk�pz�s, bont�s

• labirintusok �p�t�se

S�l

• m�r�sek: hossz�s�g, sz�less�g

• m�r�sekhez m�r�eszk�zk�nt: b�s�g, magass�g, m�lys�g, sz�less�g, hossz�s�g

• �sszehasonl�t�sok

• geometriai tapasztalatszerz�s: s�kbeli alakzatok l�trehoz�sa

• �sszem�r�sek, pl. f�ldre dobok egyenk�nt k�t-h�rom s�lat, vajon melyik a leghosszabb, legr�videbb. T�volra a s�lt�l lefektet�nk