Gyarmathy �va

Tanul�si zavarok azonos�t�sa �s kezel�se az �vod�ban �s az iskol�ban¹

A tanul�si zavarok azonos�t�sa

Tanul�si zavarnak, r�viden �sszefoglalva, azt a jelens�get nevezz�k, amikor �tlagos oktat�si k�r�lm�nyek k�z�tt egy gyerek nem tud megtanulni �rni, olvasni vagy sz�molni, amikor ezeken a ter�leteken iskolai teljes�tm�nye jelent�sen elmarad az intelligenciaszintje alapj�n elv�rhat� teljes�tm�nyt�l.

Nem a gyerek esz�vel, szorgalm�val van baj, hanem az �r�shoz, olvas�shoz, sz�mol�shoz sz�ks�ges alapfunkci�k egyik�nek-m�sik�nak fejletlens�ge okoz neh�zs�get. Az iskol�skorra egyes k�szs�gek m�g nem jutottak a sz�ks�ges szintre. A jelens�g h�tter�ben sok, egym�sra �p�l� ok h�z�dik meg, melyeket a tanulm�nysorozat els� r�sz�ben² r�szletesen bemutattam.

Az �r�s, olvas�s, sz�mol�s k�l�nb�z� k�pess�gek �s k�szs�gek egy�ttm�k�d�s�t k�v�nja. A szemmozg�s �s a k�z finommozg�s�nak �sszehangol�sa csak egyik, b�r igen fontos r�sze a teljes�tm�nynek. A gyereknek t�bbek k�z�tt �ssze kell egyeztetnie a hang akusztikus k�p�t a hang besz�dmotoros eml�kk�p�vel �s a bet� vagy sz�m vizu�lis k�p�vel is, mozg�si k�pet kell alkotnia, �s kez�nek finom mozdulataival mindezen m�k�d�sek eredm�nyek�ppen meg kell jelen�tenie a bet�ket, szavakat, mondatokat, sz�mtani m�veleteket. Ha b�rmely ponton akad�lyozotts�g l�p fel, az az eg�sz teljes�tm�nyt bizonytalann� teheti.

Egyre sz�lesebb k�rben ismert, hogy megfelel� fejleszt�ssel korrig�lhat� a probl�ma, �s nem kell a gyereknek �vekig elh�z�d� iskolai neh�zs�gekkel k�zdenie. Legt�bbsz�r az �vod�ban, iskol�ban vagy a csal�dban is lehet�s�g lenne a r�szk�pess�g-kies�sek, -elmarad�sok felismer�s�re �s megfelel� fejleszt�ssel t�rt�n� korrig�l�s�ra, ha a pedag�gusok rendelkezn�nek a sz�ks�ges ismeretekkel, �s nem kellene minden esetben fejleszt�pedag�gushoz, logop�dushoz vagy pszichol�gushoz fordulni.

A megfelel� ismeretekhez tartozik az is, hogy a pedag�gus tudja, meddig �r a kompetenci�ja. S�lyosabb t�netekkel, elmarad�sokkal mindenk�ppen �rdemes szakemberhez k�ldeni a gyereket. A kompetencia kapcs�n meg kell eml�teni azt a probl�m�t is, amely szakemberekn�l is gyakran el�fordul: sz�r�vizsg�latok �s egy�b tesztel�sek, esetleg megfigyel�sek alapj�n rendszeresen diagnosztiz�lnak �vod�s kor� gyermekeket diszlexi�snak vagy tanul�si zavarokkal k�zd�nek. Hangs�lyoznunk kell ez�rt, hogy csak az a gyerek nevezhet� tanul�si zavarokkal k�zd�nek, aki a norm�lis, �tlagos iskolai oktat�s sor�n nem tud megtanulni �rni, olvasni, sz�molni. Szakmai szempontb�l hib�s l�p�s tanul�si zavart, diszlexi�t, diszgr�fi�t vagy diszkalk�li�t meg�llap�tani addig, am�g a gyermek megfelel� szint� �ltal�nos iskolai oktat�sban nem vett r�szt. A szakmai szempont mellett a gyerek �rdeke is azt k�v�nja, hogy �vod�skorban �s az iskola els� k�t �vfolyam�n a c�mk�z�st elker�lj�k. Term�szetesen fontos, hogy min�l kor�bban felfigyeljen a k�rnyezet a gyermek esetleges r�szk�pess�gbeli elmarad�saira, de ezeket a deficiteket fejl�d�si saj�toss�gk�nt �s a fejleszt�s ir�ny�nak megjel�l�sek�nt azonos�thatjuk csup�n. Min�l fiatalabb gyermekr�l van sz�, ann�l kev�sb� jogos b�rmely tanul�si zavar diagnosztiz�l�sa. �vod�skorban rohamosan fejl�dnek a szenzomotoros k�pess�gek, de igen egyenl�tlen is lehet a sz�nvonaluk. A lemarad� funkci�k egyik napr�l a m�sikra be�rhetnek, k�l�n�sen, ha a gyermeknek megfelel�en stimul�l� k�rnyezetet biztos�tunk.

A tanul�si zavarok t�netei

A tanul�si rendelleness�geket legt�bbsz�r r�szk�pess�g-kies�sek, egyes ter�leteken t�rt�nt fejl�d�sbeli elmarad�sok okozz�k. Sok esetben val�ban csak megk�sett fejl�d�sr�l van sz�, de gyakran igazi deficit �ll az olvas�s, �r�s, helyes�r�s vagy sz�mol�s ter�n mutatott gyenge teljes�tm�ny m�g�tt.

A tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� gyermek figyelmetlen, gondolatai elkalandoznak, munk�i rendetlenek, rajzai cs�ny�k, a mozg�sa �sszerendezetlen, �gyetlen. Teljes�tm�nye ingadoz�. A viselked�sbeli t�netek nagyr�szt m�sodlagosan, a teljes�tm�nydeficit nyom�n fejl�dnek ki. A sok kudarc, meg nem felel�s, a k�rnyezet fel�l �rkez� negat�v �rt�kel�s az am�gy is nyughatatlan, sz�tsz�rt gyereket agressz�vv� teheti. M�s esetben szorong�v�, visszah�z�d�v� v�lhat, t�tova �s bizonytalan lesz.

A tanul�si zavar gyakori t�nete az egyens�ly-�rz�kel�s zavara �s a bizonytalan tests�ma. A gyermek mozg�sa �sszerendezetlen, �gyetlen. Nem tud felm�rni alapvet� t�rbeli t�vols�gokat, viszonyokat. Bonyolultabb mozg�sform�ci�kat nem k�pes pontosan v�grehajtani. Gyakorta megbotlik, elesik. A koncentr�ci�s k�pess�g gyenges�ge kisgyermekkorban a mozg�s ter�n j�l megfigyelhet�.

A bizonytalan tests�m�t jelzi, hogy a gyerek nem t�j�koz�dik megfelel�en a saj�t test�n. Nem tudja, milyen az, ha a bal l�b�t keresztbe teszi a jobb l�ba f�l�tt, milyen a karkulcsol�s. H�t�t nem tudja homor�tani-dombor�tani stb. Gyakori a k�zfej nem megfelel� tart�sa, a szab�lytalan ceruzafog�s.

Nagyon fontos t�net a t�ri orient�ci� zavara. A t�ri t�j�koz�d�sban a saj�t test a kiindul�pont, a gyermek saj�t t�rbeli helyzet�nek tudatos�t�sa teszi lehet�v� a fent–lent, jobb–bal ir�nyok megk�l�nb�ztet�s�t. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvas�sban �s �r�sban l�phetnek fel probl�m�k, hanem a sz�mol�si m�veletek elsaj�t�t�sa is neh�zs�gekbe �tk�zhet. A t�netek jelentkezhetnek ak�r a balr�l jobbra val� �r�s folyamatoss�g�ban, ak�r az ir�nytart�sban, sorvezet�sben, bet�k, sz�mok, m�veletek felcser�l�s�ben.

A nagy- �s finommozg�s koordin�ci�j�nak zavara vagy fejletlens�ge �ltal�ban m�r az �vod�skorban felt�nik. A finommozg�sok fejl�d�s�nek egyik legd�nt�bb szakasza a hat�ves kor k�r�li id�szak. A gyermekekn�l v�ltoz�, hogy ez a fejl�d�s milyen �temben halad. Sokszor csak az els� iskolai �v v�g�re alakul ki a helyes ceruzatart�s. Sokuk g�rcs�sen tartja az �r�eszk�zt, neh�zs�get jelent sz�mukra az egy sorban val� marad�s, a megfelel� vonalvezet�s. Percepci�s zavark�nt t�rsul a motoros deficitekhez az alakfelismer�si zavar, a t�rbeli rel�ci�k helyes felismer�s�nek neh�zs�ge.

Mutatkozhat gyenge ritmus�rz�k, gyakori az amuzikalit�s. A gyermek nem �rz�keli a nyelv alapvet� ritmus�t, zeneis�g�t, s ez a sz�tagol�sn�l, elv�laszt�sn�l jelentkezhet probl�mak�nt.

El�fordulhat a besz�dhangot megk�l�nb�ztet� k�pess�g kialakulatlans�ga, amely �sszef�gg�sben van a hall�si figyelem fejletlens�g�vel, a hanganaliz�l�s gyenges�g�vel. Ez alapj�ul szolg�lhat a z�ng�s–z�ng�tlen hangok nem megfelel� differenci�l�s�nak.

Sok t�net m�g�tt az idegrendszeri feldolgoz�snak a szok�sost�l elt�r� m�dja, elmaradotts�ga �llhat. A gyermek csak az egyszerre jelen l�v� ingereket tudja hat�konyan feldolgozni, az egym�sut�nis�g fel�p�t�se neh�zs�get jelent. Sorbarendez�si probl�m�i lehetnek. Nehezen tanul meg sz� szerint verseket, egym�s ut�n k�vetkez� utas�t�sokat nem tud k�vetni.

L�tsz�lag kev�s kapcsolat mutatkozik a fent le�rt funkci�kies�sek �s az iskolai munka k�z�tt, de ha alaposan elemezz�k a jelens�geket, �rthet�v� v�lik a kapcsolat �s ezzel a gyerek probl�m�ja is.

A tanul�si zavarok felismer�se

M�r az �vod�skorban felfigyelhet a k�rnyezet a gyermek hi�nyoss�gaira. A megfigyel�sek alapj�n k�vetkeztetni lehet a deficites k�pess�gre.

1. Rendezetlen, bizonytalan mozg�s � egyens�ly-, t�rorient�ci�s �s tests�ma-probl�m�k.

2. Kialakulatlan lateralit�s � tests�ma- �s t�rorient�ci�s zavar.

3. A gyermek nem tudja k�vetni a mozg�sokra vonatkoz� utas�t�sokat, m�g akkor sem, ha bemutatj�k neki � tests�ma-, t�rorient�ci�s zavar, elmarad�s a nagymozg�sok szintj�ben.

4. Figyelmetlens�g � bels� rendezetlens�g, az egym�sut�nis�g felfog�s�nak neh�zs�ge, elterelhet�s�g, �sszef�gg�sben lehet az egyens�lyrendszer gyenges�g�vel.

5. Rossz ceruzafog�s � tests�mazavar, finommozg�si neh�zs�gek.

6. Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzol�s elutas�t�sa � t�rorient�ci�s zavarok, a finommozg�s fejletlens�ge.

7. Artikul�ci�s probl�m�k � besz�dhang-megk�l�nb�ztet�si neh�zs�gek, sorbarendez�si probl�m�k.

Az �v�n� n�h�ny egyszer� elj�r�ssal megbizonyosodhat megfigyel�seinek helyess�g�r�l. A vizsg�latok megfigyel�sjelleg�ek, a gyerekek teljes�tm�ny�t koroszt�lyukhoz, illetve t�rsaikhoz viszony�thatjuk. A legt�bb elj�r�s csoportos j�t�k, torna k�zben is alkalmazhat�, nem k�v�n elk�l�n�t�st, de ha csak �gy van m�dunk a gyerek megfigyel�s�re, sz�molnunk kell ennek torz�t� hat�s�val. Egyr�szt a gyerek jobban teljes�thet, mert a t�rsak ut�nz�sa, k�vet�se seg�ti. El�fordulhat, hogy amikor egyed�l kell a feladatokat elv�geznie, nem k�pes ugyanolyan szinten teljes�teni. M�sr�szt viszont sok kisgyerek csoportos feladatok eset�n nem el�gg� motiv�lt, a szem�lyes kontaktusban sokkal jobban tud teljes�teni. Ez�rt a legszerencs�sebb, ha t�bbsz�r, k�l�nb�z� helyzetekben figyelj�k meg a gyermekeket.

Tests�ma

– Mozg�sut�nz�s (karemel�s, l�bemel�s, fejk�rz�s, csukl�k�rz�s, l�bfejk�rz�s, cicah�t-kutyah�t, t�r�k�l�s).

– Mutasson a k�rdezett testr�szre a gyerek (fej, k�z, l�b, szem, orr, f�l, nyak, homlok, �l, csukl�, k�ny�k, h�nalj, v�ll, t�rd, boka, ujjak megnevez�se).

– Mutassa meg a testr�szeket t�rs�n, j�t�k mack�n.

A lateralit�s kialakul�sa norm�lis esetekben is elh�z�dhat az iskol�s �vekre, de ez nem felt�tlen�l okoz komolyabb neh�zs�geket. A dominancia meger�s�d�se azonban jelent�sen seg�ti a t�rorient�ci�s k�pess�g fejl�d�s�t, ez�rt kiemelten fontos ismern�nk a gyermeknek e t�ren �ppen adott fejletts�gi szintj�t. �vod�skorban els�sorban a domin�ns k�z ny�jthat t�mpontot, �gy a kezess�g meg�llap�t�sa igen fontos r�sze a tanul�si zavarokra val� hajlam vizsg�lat�nak.

Lateralit�s

– Ujj- �s karkeresztez�s – a domin�ns ujj, illetve k�z van fel�l.

– Gyufaszed�s id�re egy k�zzel – a domin�ns k�zzel t�bbet tud gy�jteni.

– Villanykapcsol�, kilincs haszn�lata – a domin�ns kezet haszn�lja.

– T�rgyak �tv�tele – a domin�ns kezet haszn�lja.

T�rorient�ci�

– Utas�t�s szerint k�l�nb�z� t�ri ir�nyokban mozog a gyerek (el�re, h�tra, jobbra, balra, fel, le).

– Utas�t�s szerint k�rnyezeti t�rgyakkal val� viszonylatban is elv�gzi a mozg�sokat (el�, m�g�, f�l�, al�, t�le jobbra, illetve balra, valamik k�z�, valamin t�l).

– A fenti t�ri rel�ci�kat t�rgyakkal is meg tudja val�s�tani.

– A fenti rel�ci�kat meg tudja nevezni (pl. a t�bla a falon a szekr�nyt�l balra van).

Koncentr�ci�s k�pess�g

– F�ll�bon �ll�s idej�t m�rj�k nyitott majd csukott szemmel (egy percn�l nem kell tov�bb �llnia).

– Szavakat vagy sz�mokat mondunk, �s egy adott sz�n�l vagy sz�mn�l jeleznie kell.

– Nagybet�s mesek�nyvben megmutatjuk p�ld�ul az „s” bet�ket („k�gy�bet�ket”), �s megk�rj�k, hogy n�zze v�gig az oldalt, �s keresse ki az „s” bet�ket.

Finommozg�s

– Gy�ngy�t f�z, �s m�rj�k t�z szem felf�z�s�nek id�tartam�t.

– Egyre sz�kebb cs�kok k�z�tt kell a gyereknek ceruz�j�val v�gigmennie (3, 2, 1, 0,5 cm).

– Rajzoljon karik�t, n�gyzetet, sz�ket, embert (ez ut�bbi a tests�ma szintj�r�l is sokat mondhat).

Ritmus�rz�k

– Egyszer� ritmusokat tapsolunk, amelyeket a gyermek megism�tel (t�-t�-ti-ti-ti, ti-ti-t�-t�-t� stb.).

Artikul�ci�

– Kev�ss� ismert, hossz� szavakat kell a gyermeknek megism�telnie (pl. tal�l�konys�g, irgalmatlan, megszelid�thetetlen, t�rsas�gkedvel�, rezonancia).

Sorbarendez�s

– Mozg�ssor megism�tl�se.

– Sz�msort mondunk lassan, �s a gyermek ugyanolyan sorrendben megism�tli.

– K�psorozatot kell megjegyeznie.

A gyermek megfigyel�s�r�l �rdemes r�vid jegyzeteket k�sz�ten�nk, ugyanis azok k�s�bb seg�thetnek a fejl�d�s ellen�rz�s�ben. Sajnos manaps�g olyan nagy l�tsz�m�ak az �vodai csoportok, hogy az �v�n� nem is tudn� �szben tartani a gyerekek k�pess�geit.

A fenti vizsg�latokat az �ltal�nos iskola els� oszt�ly�ba �rkez� gyerekekkel is �rdemes elv�gezni, hogy lehet�leg m�r �v elej�n kider�ljenek az esetleges deficitek. A k�s�bbiekben a gyerek teljes�tm�ny�ben mutatkoz� hi�nyoss�gok elemz�se seg�thet a probl�ma azonos�t�s�ban. Milyen neh�zs�gekkel, hib�kkal tal�lkozik a sz�l� �s a pedag�gus az iskol�s gyerek teljes�tm�ny�ben³, �s ezek hogyan k�thet�k egy-egy funkci� gyenges�g�hez?

1. Kusza �r�s, bizonytalan vonalvezet�s, bet�k nagys�g�nak egyenetlens�gei � szem-k�z koordin�ci�, finommozg�s fejletlens�ge, elmarad�s a l�t�s- �s tapint�s�szlel�sben.

2. Bet�k, szavak felismer�si neh�zs�gei, hi�nyos bet�forma, �kezetelhagy�s, sz�- vagy bet�kihagy�s � eg�szl�t�s, alakszervez�si folyamat fejletlens�ge, elmarad�s a tests�ma- �s l�t�s�szlel�s ter�let�n.

3. Az olvas�s olyan t�pus� zavarai, amikor a gyerek nem ismeri meg a megtanult bet�ket, szavakat, ha azok m�s nagys�g�ak, sz�n�ek � alak- �s forma�lland�s�g fejletlens�ge, tests�ma-, l�t�s�szlel�si elmarad�s.

4. Bet�k, sz�tagok felcser�l�se, sz�k�z �s sork�z be nem tart�sa � sorbarendez�s neh�zs�ge, t�r�szlel�s hi�nyoss�ga, t�rorient�ci� elmaradotts�ga.

5. A d-b, d-p bet�k gyakori �sszet�veszt�se, bet�k, sz�mok ford�tott �r�sa � sorbarendez�s neh�zs�ge, ir�nyt�veszt�s, t�rorient�ci�s elmaradotts�g.

6. Hangok differenci�l�s�nak neh�zs�gei � artikul�ci�s probl�m�k, hall�si �szlel�s elmaradotts�ga.

A tanul�si zavarok felismer�s�n�l sz�lni kell k�t speci�lis esetr�l. Az azonos�t�si munka egyik neh�zs�ge, hogy a szociokultur�lisan h�tr�nyos helyzet� gyermekek gyakran a tanul�si zavar t�neteit mutatj�k, pedig neh�zs�geiket �ltal�ban a kultur�lis elmaradotts�g okozza. Term�szetesen egy�tt j�rhat a tanul�si zavar az alacsony szociokultur�lis h�tt�rrel, de a kett�t meg kell k�l�nb�ztetni. A szociokultur�lis szempontb�l alacsony sz�nvonal� csal�db�l �rkez� gyermek olvas�si probl�m�i, nyelvi neh�zs�gei a sz�kincshi�nynak, a k�rnyezet alacsony nyelvi kult�r�j�nak a k�vetkezm�nye. Ezeknek az �ldiszlexi�s gyerekeknek a fejleszt�se els�sorban verb�lis k�pess�geik fejleszt�s�b�l �ll. Seg�thet az azonos�t�sban a gyerekek f�zet�nek �s munk�j�nak elemz�se. A „val�di” tanul�si rendelleness�geket mutat�k munk�j�t jellegzetes �s k�vetkezetes hib�z�sok jellemzik.

M�sf�le probl�m�t jelentenek az igen j� k�pess�g�, kiemelked� intelligenci�j� tanul�si zavarokkal k�zd� gyermekek. N�luk nehez�ti a felismer�st, hogy megfelel� technik�kkal rendelkeznek hi�nyoss�gaik elfed�s�re. Esz�kkel megoldj�k a tesztfeladatokat, de kifog�stalan iskolai teljes�tm�nyre nem k�pesek. N�luk az seg�thet, ha m�r az eg�szen apr� jeleket komolyan vessz�k. �rtelmes gyerekekn�l se t�r�dj�nk bele, hogy nem tud rajzolni, vagy sz�tsz�rt, esetleg „lusta, pedig tudna”, hogy rossz a mozg�sa vagy figyelmetlen. Ezek a t�netek a tanul�si rendelleness�g jelei lehetnek m�g akkor is, ha minden vizsg�lati feladatot t�bb�-kev�sb� sikeresen teljes�tett a gyermek.

A tanul�si zavarok azonos�t�s�t seg�theti a sz�l�kkel folytatott besz�lget�s. Rendelleness�g kialakul�s�t val�sz�n�s�theti, ha terhess�gi komplik�ci�k l�ptek fel, a gyerek sz�let�se neh�z volt, bes�rgult, vagy l�gz�si probl�m�i voltak, korasz�l�ttk�nt j�tt vil�gra. Kisgyermekkori s�r�l�sek, s�lyos, magas l�zzal j�r� betegs�gek szint�n okozhatnak kisebb idegrendszeri elt�r�seket, amelyek az egy�bk�nt eg�szs�ges gyermek iskolai megfelel�s�t akad�lyozhatj�k. A csal�dban el�fordul� tanul�si zavarok vagy a balkezess�g az �r�k�lhet�s�g miatt megjelenhetnek a gyermekn�l.

A tanul�si zavarok megel�z�se �s ter�pi�ja

A tanul�si zavarok megel�z�se

A tanul�si zavarok elker�l�s�ben igen fontos szerepe van a megel�z�snek. Lehet�s�g szerint biztos�tani kell a kisgyermekek �szlel�si �s mozg�si, �gynevezett szenzomotoros k�pess�geinek fejl�d�s�t. Ingergazdag k�rnyezettel, a sokf�le, apr� kih�v�ssal teli elfoglalts�g biztos�t�s�val a legt�bb esetben megel�zhetj�k a tanul�si neh�zs�g kialakul�s�t vagy cs�kkenthetj�k annak s�lyoss�g�t.

A legt�bb gyermek fejl�d�s�hez elegend� a k�rnyezet ingermennyis�ge �s -min�s�ge, de m�g az egy�bk�nt megfelel�en fejl�d� kicsinyek k�pess�geit is ugr�sszer�en n�velik a fejleszt� foglalkoz�sok. Ezek a foglalkoz�sok nem jelentenek k�l�n megterhel�st sem a gyereknek, sem a k�rnyezetnek. L�nyeg�ben olyan j�t�kokr�l, szok�sokr�l van sz�, amelyek a norm�lis gyerekkor r�szei.

A tanul�si zavarok megel�z�s�nek egyik legfontosabb eleme a felolvas�s. M�r kiscsecsem�korban �nekelj�nk, verselj�nk a gyermeknek. A nyelv zeneis�g�t, ritmus�t eg�sz kicsi korban felfogja, �s ez seg�ti nyelvi k�szs�geinek fejl�d�s�t. A verseket, �nekeket k�t�ves kort�l kezdve kieg�sz�thetik r�vid t�rt�netek, mes�k. Az esti lefekv�s el�tti felolvas�s nemcsak a gyermek fejleszt�s�t szolg�lja, hanem kellemesebb� teszi az elalv�s el�tti id�szakot, amely egy�bk�nt meglehet�sen zaklatott lehet (vacsora, rendrak�s, tiszt�lkod�s, �lt�zk�d�s, �gyaz�s stb.). Az �vod�ban is j�l kihaszn�lhat� mes�l�sre a d�lut�ni alv�s el�tti id�szak. A mindennapra legal�bb egy mese mind a csal�dban, mind az oktat�si int�zm�nyben (teh�t az iskola els� �veiben is) szab�ly kellene hogy legyen.

A felolvas�sok hat�sa igen sokr�t�. A gyereknek nemcsak a sz�kincse gyarapszik, hanem az irodalmi nyelvet, az olvasott sz�veg fordulatait is elsaj�t�tja. Ehhez tudnunk kell, hogy a besz�lt nyelv �s az �rott nyelv jelent�sen elt�r egym�st�l. Ez�rt mikor a gyerekek az iskol�ban olvasni tanulnak, gyakran el�zetes tapasztalatok hi�ny�ban egy �j nyelvet is el kell saj�t�taniuk. A felolvas�sok m�sik fejleszt� hat�sa, hogy a gyermeknek sorban kell k�vetnie az esem�nyeket, vizu�lis ingerek n�lk�l saj�t k�pzetet alak�tva a t�rt�net minden egyes elem�r�l. Ezzel a sorbarendez�ssel �s saj�t k�pzet kialak�t�s�val az olvas�shoz sz�ks�ges alapvet� k�pess�gei fejl�dnek.

A rendszeres felolvas�sok harmadik, nem kev�sb� fontos hat�sa, hogy a gyerekkel megszerettetik az irodalmat, ig�nyt alak�tanak ki az �rott vil�g ir�nt. A telev�zi�, a video �s a sz�m�t�g�pek ugyan fontos �s – megfelel� haszn�lat eset�n – fejleszt� elemei a gyerek vil�g�nak, �m a k�nyvek konkurensei. Az olvas�s ir�nti ig�ny kialak�t�s�val n� a gyermek motiv�ci�ja az olvas�s elsaj�t�t�s�ra �s folyamatos haszn�l�s�ra. �ppen ez�rt nagy hiba, hogy sok csal�dban �s iskol�ban megsz�ntetik a felolvas�sokat, amikor a gyerek m�r maga tud olvasni. A m�g gyenge olvas�si k�szs�ggel ugyanis nem jut irodalmi �lm�nyhez, �s ez kedv�t szegheti. �rdemes legal�bb addig folytatni a felolvas�sokat, am�g a gyerek r�videbb reg�nyeket nem olvas. Ez azt jelenti, hogy 8-9 �ves kora el�tt ne hagyjuk mag�ra teljesen az olvas�sban.

A tanul�si zavarok kialakul�s�nak megel�z�s�ben kulcsfontoss�g� a sz�les k�r� mozg�sfejleszt�s. A gyereknek min�l t�bb lehet�s�ge legyen teste megismer�s�re, mozdulatai pr�b�lgat�s�ra, t�ri tapasztalatok megszerz�s�re. Ruh�zata legyen min�l k�nnyebb, hogy szabadon mozoghasson, ny�ron vesz�lytelen helyeken hagyjuk mez�tl�b. M�sszon min�l t�bbet a f�ld�n, sz�ken, padon, m�sz�k�ra �s f�ra. Lehet�s�g szerint verb�lisan is ismerje meg test�t, tanulja meg a t�ri viszonyokat. Erre az egy�ttes tev�kenys�gek – ak�r sport, j�t�k (pl. a j�t�kos birk�z�s is ide tartozik), ak�r konyhai seg�ts�g vagy bark�csol�s, kerti munka – igen alkalmasak, s mind a csal�dban, mind az oktat�si int�zm�nyben a mindennapok r�sz�t k�pezhetik.

Sok, kifejezetten fejleszt� j�t�kot is j�tsszon a gyerek. A n�pi �s gyerekj�t�kok legt�bbje a tests�ma kialakul�s�t, a t�rorient�ci� fejl�d�s�t el�seg�t� elemeket tartalmaz („Kint a b�r�ny bent a farkas”, „Erre cs�r�g a di�”, „Hol sz�lsz, kispajt�s?” stb.).

A t�rsas- �s k�rtyaj�t�kok – amellett, hogy nagy �lvezetet jelentenek – nemcsak a gyerek t�rsas k�szs�g�t, logik�j�t n�velik, hanem kezeinek finommozg�sa, az ir�nyok megismer�se, megtapasztal�sa �ltal szenzomotoros k�pess�geire is fejleszt�en hatnak, �s �gy �tt�telesen az �r�s, olvas�s �s sz�mol�s elsaj�t�t�s�ban seg�tenek.

Mindenf�le j�t�k, amely c�lz�st k�v�n, fejleszti az �szlel�s �s mozg�s �sszehangol�s�nak k�pess�g�t. C�lba dob�s, labdaj�t�kok, gombfoci, de egy cs�zli is fejleszt� hat�s�. Min�l t�bbf�le, a test k�l�nb�z� r�szeinek haszn�lat�t k�v�n� c�lz�j�t�kot j�tszik a gyerek, ann�l sz�lesebb k�r� fejl�d�s tapasztalhat� a szenzomotoros k�pess�gek ter�n.

A koncentr�ci�s k�pess�get n�veli minden egyens�lygyakorlat. Az iskolai k�pess�gek kialak�t�s�hoz tartozik, hogy a gyermek k�pes legyen mozg�s�nak, gondolkod�s�nak �sszpontos�t�s�ra, vagyis megfelel� szinten tudjon figyelni. Az egyens�lyrendszer ingerl�se seg�t a rendezetts�g kialak�t�s�ban. Azok a tev�kenys�gek, amelyek erre a ter�letre hatnak, fejlesztik a koncentr�ci�s k�pess�get. Az egyens�lygyakorlatokon k�v�l mindenfajta forg�s, hint�z�s �s sportok, p�ld�ul �sz�s, korcsoly�z�s, s�z�s, torna hat�konyan seg�thetik e ter�let er�s�d�s�t.

A fenti tev�kenys�gek legt�bbje nem szokatlan a kisgyerekekkel foglalkoz�k sz�m�ra. Felsorol�suk �s a tanul�si zavarok kialakul�s�nak megel�z�s�ben j�tszott szerep�k elemz�se az�rt sz�ks�ges, mert megv�ltozott vil�gunkban �ppen e tev�kenys�gek szorulnak h�tt�rbe a k�l�nb�z� audiovizu�lis eszk�z�k ny�jtotta lehet�s�gekkel szemben. A gyerekeket rengeteg inger �ri, harmonikus fejl�d�s�kh�z azonban a k�l�nb�z� ingerhat�sok egyens�lya, azok min�s�g�nek tudatos ellen�rz�se sz�ks�ges. Eg�szs�ges gyermekekn�l �ltal�ban nem jelent probl�m�t, ha egy-egy ter�leten valamivel kevesebb tapasztalatra tesznek szert, de ha ak�rcsak egy kis idegrendszeri hajlam mutatkozik (�s ez egyre gyakoribb, m�r csak a megn�vekedett k�miai terhel�s miatt is, amely igen er�sen befoly�solja az idegrendszer fejl�d�s�t �s m�k�d�s�t), m�r k�nnyen tanul�si neh�zs�gek kialakul�s�hoz vezethet a hi�nyos k�rnyezeti ingerl�s.

A mindennapi fejleszt�s megfelel� ismeretek birtok�ban szinte �szrev�tlen�l be�p�thet� a gyerek �let�be. Az �vod�kban �s iskol�kban tan�t� pedag�gusoknak lehet�s�g�k van ezen ismeretek felhaszn�l�s�ra �s tov�bbad�s�ra a csal�doknak, ami saj�t hat�konys�guk n�vel�s�t is eredm�nyezheti.

A tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekek ter�pi�ja

Ha tan�tv�nyaink k�z�tt olyan gyerekeket tal�lunk, akik tanul�si zavarokra utal� t�neteket mutatnak, vagy vizsg�lataink, megfigyel�seink alapj�n r�szk�pess�ghi�nyokat fedez�nk fel n�luk, b�rmilyen enyh�k a t�netek, foglalkoznunk kell vel�k. Az �v�n�nek, tan�t�n�nek tapasztalata �s felk�sz�lts�ge szerint m�rlegelnie kell, hogy a fejleszt�st el tudja-e maga v�gezni, vagy specialist�hoz k�ldi a gyereket. El�fordulhat, hogy igen nagy meger�ltet�st jelentene a csal�dnak a gyerek megfelel� szakemberhez juttat�sa, esetleg egy�ltal�n nincs m�d r� (pl. kisebb telep�l�seken), vagy a hi�nyoss�gok olyan kism�rt�k�ek, hogy korrekci�juk nem haladja meg a pedag�gus kompetenci�j�t. Ilyenkor j�, ha a fejleszt�st helyben, az �v�n� vagy tan�t�n� el tudja v�gezni.

Ha szakemberek �llnak rendelkez�sre, mindenk�ppen �rdemes konzult�lni vel�k, mert az biztons�got ad a tov�bbi munk�hoz. S�lyosnak t�n� esetekkel felt�tlen�l specialist�hoz kell fordulni, akinek kifejezetten az a munk�ja, hogy ezeknek a gyerekeknek seg�tsen. Ak�r felv�llalja a ter�pi�t a pedag�gus, ak�r nem, mindenk�ppen biztos�tania kell, hogy a gyerek megfelel� fejleszt�shez jusson.

A tanul�si zavar el�jelei m�r �vod�skorban mutatkozhatnak, �s j�, ha m�r akkor felfigyel r� a k�rnyezet, mert 3–6 �ves korra esik az iskolai k�szs�gek kialakul�s�hoz sz�ks�ges egyik igen fontos k�pess�gcsoport, az �gynevezett szenzomotoros funkci�k szenzit�v peri�dusa. Az egyes k�pess�gter�letek szenzit�v peri�dusuk alatt fejl�dnek a legnagyobb m�rt�kben, �s ekkor fejleszthet�ek a leghat�konyabban. Az �vod�skorban �s a kisiskol�skor elej�n az �rz�kel�s �s mozg�s finom �sszerendez�se zajlik. A gyerekek ekkor v�lnak k�pess� az �r�s, olvas�s, sz�mol�s elsaj�t�t�s�ra. A fejleszt�s leghat�konyabb m�dja pedig az �letkornak legmegfelel�bb tev�kenys�g, a j�t�k felhaszn�l�sa.

�vod�skorban a megel�z�sben haszn�lt tev�kenys�gek c�lzott alkalmaz�s�val, k�l�nb�z� fejleszt� j�t�kokkal korrig�lhat� a r�szk�pess�gekben t�rt�nt lemarad�s. Egy�ni, illetve kiscsoportos foglalkoz�sokra van sz�ks�g, vagy szem�lyre sz�l� fejleszt�si tervet kell k�sz�teni a gyerek k�pess�geinek ismeret�ben. A ter�pi�nak a lemarad� r�szk�pess�gek fejleszt�s�n kell alapulnia. A f� ter�letek, amelyek a fejleszt�sben is jelent�s szerepet j�tszanak: tests�ma�szlel�s, t�rir�ny-�szlel�s, egyens�ly�rz�k, l�t�si, hall�si, tapint�si �szlel�s, t�ri �s id�i rendezetts�g. Fejleszt�j�t�k-katal�gusok �s munkaf�zetek, munkalapok �llnak rendelkez�sre a foglalkoz�sokhoz, ezekr�l a tanulm�nysorozat harmadik r�sz�ben, az �j Pedag�giai Szemle 1998. decemberi sz�m�ban lesz sz�.

A tervszer�en kialak�tott ter�pia kieg�sz�t�sek�nt �ltal�nosan fejleszt� j�t�kokat �s tev�kenys�geket kell a gyerek mindennapjaiba be�p�teni mind az �vod�ban, mind az iskol�ban. �ltal�nosan fejleszt� hat�s� az origami, tangram �s mindenf�le kirak�s j�t�k, mozaik, labirintusok, sz�m�sszek�t�s j�t�kok, memorik, t�rsasj�t�kok, k�rtyaj�t�kok, sz�kital�l�s �s tal�l�s k�rd�sek, mese, vers, �nek, rajz, agyagoz�s, b�boz�s, n�pi j�t�kok stb.

Sajnos legt�bbsz�r csak az iskol�ban der�l ki, hogy a gyerek nem tud teljes�teni. �lland�an korrepet�l�sra j�r, ami �ltal�ban igen csek�ly eredm�nyt hoz, �s az iskolai munk�ban egyre nagyobb lesz a lemarad�sa. A tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekn�l az �r�shoz, olvas�shoz, sz�mol�shoz sz�ks�ges alapvet� k�szs�gek nem alakultak ki, de m�g ebben az id�szakban sem k�s�, hogy min�l j�t�kosabban, teh�t a gyerek bels� k�sztet�s�t felhaszn�lva seg�ts�nk.

Az iskola els� k�t oszt�ly�ban m�r sokkal c�lzottabbnak kell lennie a fejleszt�snek, �s a feladatlapok kifejezetten az �r�s, olvas�s �s sz�mol�s el�k�sz�t�s�t seg�tik, de ugyan�gy, mint kor�bban, a ter�pia c�lja mindenk�ppen az alapfunkci�k megfelel� szintre emel�se.

Amennyiben csak harmadik-negyedik oszt�lyban der�l ki a tanul�si neh�zs�g, vagy a fejleszt�s ellen�re sem �rt el megfelel� szintet a gyerek, mindenk�ppen szakemberhez kell fordulni. Az iskol�ban ekkor is sokat lehet m�g seg�teni, de az �letkor n�veked�s�vel egyre nehezebb a teljes siker el�r�se. Az idegrendszer k�pl�kenys�ge cs�kken, a hi�nyz� funkci�k szenzit�v peri�dus�t�l egyre t�volabb ker�l�nk, �gy a fejleszt�st olyan technik�k tan�t�s�val kell kieg�sz�teni, amelyek az �r�s-, olvas�s- �s sz�mol�sbeli neh�zs�geken seg�tenek. Fejleszt�s, seg�ts�g harmadik-negyedik oszt�lyt�l kezdve:

– �rtelmetlen sz�tagok olvas�sa seg�t, hogy ne tal�lgasson, hanem sorban olvassa a bet�ket.

– Helyes�r�si szab�lyokat tanultassunk meg, fog�dz�kat, �sszef�gg�seket adjunk.

– Soha ne hagyjunk hib�san le�rt sz�t a f�zetben, m�g al�h�zva sem, csak kijav�tva.

– Rendszeresen �rassunk r�vid m�sol�st, el�sz�r csak szavakat, majd mondatokat.

– A sz� szerinti tanul�sra (pl. vers) hagyjunk t�bb id�t.

– Haszn�ljon a gyerek magn�t a tanul�shoz.

– Az idegen nyelvek tanul�sa igen neh�z, de teljesen ne mondjunk le r�la. A hang- �s videokazett�k a besz�lt nyelv elsaj�t�t�s�ban seg�tenek.

– A sz�m�t�g�p haszn�lata, sz�vegszerkeszt� �s m�s seg�dprogramok m�r most sem el�rhetetlen seg�t� eszk�z�k.

– A sz�mol�si neh�zs�gekkel k�zd� gyerekek k�z�l sokan nem az ujjukon, hanem a vonalz�jukon sz�molnak, de ak�r mutat�s �ra sz�mlapj�n is tudnak sz�molni.

– Ha lehet, tan�tsuk meg szorob�non sz�molni a tanul�si zavarokkal k�zd� gyereket.

– Diszkalk�li�s di�kunknak a dolgozatok alkalm�val is engedj�k meg seg�deszk�z�k haszn�lat�t. Ha matematikai gondolkod�s�t �s nem sz�mol�si k�pess�g�t n�zz�k, ak�r a sz�mol�g�p haszn�lat�t is enged�lyezhetj�k.