A sz�veg�rt�s neh�zs�gei

Az orsz�gos m�r�sek bizony�tj�k, hogy a tanul�k jelent�s h�nyada nem �rti az olvasott sz�veget. Komoly probl�m�t jelent sz�mukra a sz�veg bels� �sszef�gg�seinek, tartalmi l�nyeg�nek meg�llap�t�sa, a sz�vegb�l k�vetkeztet�sek levon�sa.

Inform�ci�s t�rsadalmunk kih�v�sai

Aki a mai v�ltoz�kony, rohamosan fejl�d� vil�gunkban fenn akar maradni, annak sz�ks�ge van az �n�ll� ismeretszerz�shez, hat�kony tanul�shoz n�lk�l�zhetetlen kommunik�ci�s felk�sz�lts�gre. T�j�koz�d�si, k�nyvt�r-, internet-haszn�lati gyakorlotts�gra kell szert tennie. Nem els�sorban a lexik�lis tud�st kell gyarap�tani, hanem olyan ismeretekkel kell rendelkezni, hogy a sz�m�ra sz�ks�ges inform�ci�kat meg tudja tal�lni.

 A megszerzend� ismeretek legink�bb nyelvi, sz�veges vagy vizu�lis kifejez�sform�ban �ltenek testet. Megfelel� szint� olvas�si k�pess�gre, sz�veg�rt�sre sz�ks�g van az inform�ci�k megtal�l�s�hoz, feldolgoz�s�hoz.

A technikailag j�l olvas�k

Ha az els� oszt�lyos gyerekek az olvas�s technik�j�t j�l elsaj�t�tott�k, akkor a hangos olvas�sn�l dics�retet kapnak, hiszen foly�konyan olvasnak, temp�juk gyors vagy megfelel�. Amikor az olvasottak tartalm�ra lenn�nk k�v�ncsiak, akkor viszont t�bb�kn�l kider�l, hogy szinte semmit sem tudnak abb�l visszaadni. A feltett k�rd�sekre nem tudnak v�laszolni, olvas�suk ahhoz hasonl�t, amikor egy idegen nyelvet nem ismer� ember olvasna fel, mondjuk n�met�l egy sz�veget. Elolvasni k�pes, de term�szetesen azt, hogy mit is olvasott, nem tudja.

A sz�veg�rt�s k�pess�ge

Ahhoz, hogy a gyerek �rtse is, amit olvas, minden egyes sz�nak jelent�ssel kell b�rnia, �s azokat be is kell tudnia �p�teni a sz�veg eg�sz�be. A k�vetkeztet�sek, l�nyegkiemel�s hi�nya miatt elmarad a meg�rt�s, egy-egy sz�ra eml�kezhetnek, de az �sszef�gg�sek, id�rendis�g hi�nya miatt a tartalom pontos felid�z�se nem j�n l�tre.

A sz�veg�rt�s elv�laszthatatlan a sz�vegalkot�st�l, azzal egy�tt fejl�dik. A sz�szerkezetek alkot�sa, a mondatszerkeszt�sek, a mondatok sz�vegg� f�z�se sz�ban is neh�zs�get jelent egyes gyerekeknek. A sz�veg befogad�s�hoz sz�vegalkot�snak kell kapcsol�dnia, a meg�rt�s sz�nvonala sz�beli vagy �r�sbeli sz�vegek feldolgoz�sakor der�l ki.

A sz�veg�rt�s fontoss�ga

Megfelel� temp�j� �rt� olvas�sra van sz�ks�g akkor is, ha hagyom�nyos, nyomtatott dokumentumb�l, �s akkor is, ha a sz�m�t�g�p k�perny�j�n l�that� anyagb�l szerzi a tanul� az inform�ci�kat. A di�kok egyre ink�bb v�lasztj�k ezt az utat, �s term�szetes m�don haszn�lj�k az �j eszk�zrendszert.

Az elektronikus inform�ci�szerz�s mellett a tud�s nagyobb r�sze az�rt tov�bbra is a hagyom�nyos dokumentumok �tj�n kommunik�l�dik, �gy a k�nyvek szerepe nem csorbulhat a tanul�k eszk�zt�r�ban. Sajnos egyre kevesebben olvasnak, (nem csak a gyerekek), pedig igazi irodalmi �lm�nyeket a k�nyvek �ltal szerezhetn�nek az emberek. A megfelel� szint� olvas�s nemcsak az �n�ll� ismeretszerz�s n�lk�l�zhetetlen eszk�ze, hanem egy�ttal utat jelent a sz�pirodalmi alkot�sok befogad�s�hoz, az �rt�k�tad�sban, a szem�lyis�gfejleszt�sben �s az �rzelmi �let gazdag�t�s�ban is meghat�roz� szerepet t�lt be.

Sz�veg�rt�s az iskolai gyakorlatban

Az als� tagozatban m�r megkezd�dik a h�zi olvasm�nyok el�k�sz�t�se (folyamatolvas�s), az olvasottakra val� r�k�rdez�sekkel, az olvasm�nyokr�l val� besz�lget�ssel, besz�moltat�ssal, �r�sbeli feladatok megold�s�val. Ezen k�v�l hangs�lyoss� v�lik az olvasm�ny�lm�ny (Mi�rt tetszett?) megoszt�sa t�rsakkal, az azonos t�m�j� olvasm�nyok �sszehasonl�t�sa, meset�m�r�t�s, meseb�v�t�s, befejez�s illeszt�se mes�hez stb.

A fels� tagozaton �s k�z�pfokon az irodalomolvas�s c�lul t�zi a m�vek bemutat�s�t, magyar�zat�t, meg�rt�s�nek tudatos el�k�sz�t�s�t (sz�kincsb�v�t�s, kor, szerz�i �letrajz momentumai, korst�lus), a m�-, ill. sz�vegk�zpont�s�got, az „elid�z�s” k�vetelm�ny�t. Fontoss� v�lik a m� �s az olvas� �rzelmi �s gondolati kapcsolat�nak megteremt�se, a cselekm�ny, a szerepl�k, az erk�lcsi k�rd�sek, az emberi kapcsolatok, l�lek�br�zol�s megjelen�t�s�nek megfigyel�se.

Diszlexi�s tanul�k sz�veg�rt�si probl�m�i

Az olvas�s zavar�nak kimutat�sakor mindig elv�gzik a szakemberek a sz�veg�rt�s vizsg�lat�t is. Term�szetesen a r�szk�pess�g-zavar a sz�veg�rt�si neh�zs�gben is megmutatkozik.

 A hangos olvas�s t�bb gyermek eset�ben csak s�lyosb�tja a probl�m�t, hiszen a bet�kihagy�sok, -betold�sok, a hangcser�k, sz�tagmegford�t�sok is nehez�tik a meg�rt�st. Eg�sz m�s szavakat tal�lgatnak ki, mint ami le van �rva.

 A t�rbeli �s id�beli t�j�koz�d�s zavara, az ok-, okozati viszonyok, az egym�sut�nis�g, sorrendis�g probl�m�i, a toldal�kok nem megfelel� �rtelmez�sei miatt is nehez�tett a sz�vegek meg�rt�se.

 Vannak olyan gyerekek, akik magukban olvasva jobban meg�rtik a sz�veget, �ket a hangos olvas�s, esetleg a t�rsak el�tti megsz�lal�s miatti szorong�s h�tr�ltatja.

Fejleszt�si lehet�s�gek

Meixner Ildik� J�t�kh�z c. tank�nyvcsal�dj�ban nagy hangs�lyt fektet a sz�-, sz�szerkezet-, mondat-, sz�veg meg�rt�s�re. Rengeteg k�ppel seg�ti a gyerekek sz�kincs�nek b�v�l�s�t, az olvas�s meg�rt�s�t. Alaposan differenci�lja a bet�ket, mind vizu�lisan, mind akusztikusan, a t�veszt�si lehet�s�geket maxim�lisan igyekszik kisz�rni.  A meg�rt�st seg�tik a szavak-k�pekkel val� egyeztet�s�nek feladatai, mem�riaj�t�kai, rajzol�s, sz�nez�s, k�z�gyess�get is fejleszt� nyirb�l�s, gyermekk�zpont� munkaf�zetei.

J�magam �rtelmileg s�r�lt gyerekek tan�t�s�ban is eredm�nyesen tudom haszn�lni. Lassabb �temben, de megtan�that�ak �ltala a tanul�sban akad�lyozott gyerekek is �rt�en olvasni. A r�szk�pess�g-, illetve besz�dgyenges�g t�neteit mutat� gyermekeknek diszlexia-megel�z� szerepe miatt pedig szerintem a legjobb.

Magasabb oszt�lyfokon  a diszlexia ter�pi�s foglalkoz�sok mindennapos feladata a sz�kincsb�v�t�s (f�fogalom al� rendel�sekkel, �sszetett szavak k�pz�s�vel, sz�gy�jt�sekkel, szint�zis feladatokkal, stb.). Gyakoroljuk a sz�vegek apr�l�kos feldolgoz�s�t (sz�magyar�zatok, bekezd�senk�nti visszak�rdez�sek, l�nyegkiemel�s al�h�z�ssal, jegyzetel�s tan�t�sa, �sszegz�sek). Nem csak az olvasott sz�vegek meg�rt�se, hanem a hallottak meg�rt�se, illetve a k�pekr�l val� sz�beli sz�vegalkot�s is r�sze a ter�pi�nak.

J�l haszn�lhat� Meixner Ildik�: �n is tudok olvasni k�tk�tetes tank�nyve.

A Var�zsbet� a sz�veg�rt�s fejleszt�s�ben is nagy seg�ts�g

A Var�zsbet� programcsal�d a gyakorlatok sz�les sk�l�j�t ny�jtja a sz�veg�rt�s fejleszt�s�hez is. A bet�kkel val� j�t�kos fejleszt�sre a Bet�kirak� az els� �llom�s, a szavak kirak�s�val, �rtelmez�s�vel, k�ppel egyeztet�s�vel seg�ti a meg�rt�st. Az Anagramma a sz�kincs b�v�t�s�ben ny�jt nagy seg�ts�get (sz�kirak� feladatok, bet�felesleg, bet�hi�ny, id�tartam, sz�tagol�s, szavak, mondatok meg�rt�s�nek fejleszt�se, mem�riafejleszt�s, ir�nyj�t�kok).

A mondatok olvas�s�hoz, �sszef�gg�sek felfedez�s�hez aj�nlom a B�bel programot (j�t�k a bet�kkel, szavakkal, sz�szerkezetek-, mondatok szintje, sz�kincsb�v�t�s f�fogalom al� rendel�ssel).

A program v�ltozatos, kimer�thetetlen feladat�z�ne, sz�nes, meg�rt�st szolg�l� k�pei, dics�r�, jutalmaz� m�dszere megunhatatlann� teszi a tanul�k sz�m�ra a feladatv�gz�st. A j�t�k k�zben javul a tanul�k sz�veg�rt�si k�pess�ge.

J�t�k�tlet

Mondatok �sszerak�sa t�rt�nett�:

Egy sz�g miatt a patk� elveszett.
A patk� miatt a l� elveszett.
A l� miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az orsz�g elveszett.
M�skor verd be j�l a patk�szeget! 

�rj�k fel ennek az angol kis gyermekversik�nek a mondatait k�l�n-k�l�n pap�rcs�kokra, keverj�k �ssze, �s az id�rendi sorrendre vigy�zva �ll�tsa �ssze a gyermek. Ha elk�sz�lt, olvassa fel hangosan, azt�n pr�b�lja eml�kezetb�l elmondani, majd le�rni.

B�rmilyen t�rt�net alkalmas erre a feladatra, csak arra kell �gyelni, hogy benne a mondatok szigor� id�rendben vagy logikai sorrendben �lljanak.

Kellemes id�t�lt�st!

Iskola-el�k�sz�t�s j�t�kosan

Kedves Dancza Edit!

A nagycsoportos �vodai foglalkoz�sok felk�sz�tik a gyermekeket az iskol�ra. Akinek nem el�g a csoportos tev�kenys�g, aki t�bb odafigyel�st, egy�ni b�n�sm�dot ig�nyel, hogy kell�k�ppen fejl�dni tudjon, annak aj�nlott k�l�nfoglalkoz�sokon is r�szt venni, illetve otthon is �rdemes odafigyelni a j�t�k�ra.

 T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se

Az els� oszt�lyos gyermekeknek tiszt�ban kell lenni�k a jobb �s a bal, valamint az alatt, f�l�tt, k�z�tt, m�g�tt, mellett, el�tt viszonyfogalmakkal. Ezeket ismerni�k kell a saj�t test�k�n, a t�rben elhelyezett a t�rgyak eset�ben, �s s�kban a feladatlapokon is.

T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se saj�t testen, saj�t testb�l kiindulva

A gyerekeknek el�sz�r saj�t testhat�raikkal, saj�t testr�szeikkel kell tiszt�ban lenni�k ahhoz, hogy meg�rts�k a jobb-bal ir�nyokat, s azt pap�ron (s�kban) is felismerj�k �s alkalmazz�k.

Ezt legink�bb mozg�sos j�t�kokkal fejleszthetj�k. J�tsszunk a testr�szeik (fej, nyak, v�ll, t�rzs, h�t, has, mell, der�k, l�bak-karok, majd k�s�bb: csukl�, k�ny�k, teny�r, k�zfej, t�rd, comb, boka, sarok, talp) utas�t�sra t�rt�n� megmutat�s�val, majd ford�tsuk meg a j�t�kot, mi mutassunk r�, �s a gyermek nevezze meg el�sz�r saj�t test�n, majd m�s test�n is a r�szeket.

Ezut�n k�vetkezik a saj�t testb�l kiindulva a t�ri ir�nyok fejleszt�se kezdetben csak az alatt, f�l�tt, m�g�tt, k�z�tt �s a mellett ir�nyokat gyakoroljuk. Pl. N�zz felfel�, fordulj gyorsan a h�tad m�g�, n�zz a l�bad el�!
Haszn�lhatunk labd�t is: Emeld a labd�t a fejed f�l�, add �t a labd�t egyik kezedb�l a m�sikba, tedd a labd�t a k�t �sszez�rt sarkad m�g�, bok�d el�, tedd a labd�t az egyik majd a m�sik v�lladra, �llj terpeszbe, tedd a labd�t a k�t l�bad k�z�, t�rden menj �gy v�gig, hogy a labd�t e fejed f�l�tt tartod, �s mindk�t kezeddel fogod!

Am�g m�g nem ismerik fel biztosan melyik a jobb-bal kez�k, addig a jobb kez�ket megjel�lhetj�k egy kis szalaggal, vagy a bal kez�k fej�re egy kis sz�vecsk�t rajzolunk.

T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se a t�rben kis t�rgyakkal

Ebben a szakaszban a saj�t testb�l indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis t�rgyakat viszony�tunk egym�shoz. Kezdetben haszn�ljuk itt is m�g a kis szalagot vagy a sz�vecsk�t.

El�sz�r saj�t test�k�n kell a jobb-bal ir�nyokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb l�bad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bok�dat, vedd a labd�t a jobb kezedbe, tedd a labd�t magad mell� a f�ldre a bal kezed fel�li oldalra! Nagyon sokat seg�t a szalag (sz�vecske) haszn�lata abban is, hogy felismerj�k t�rsaik jobb-bal kez�t, akkor is, ha egym�s mellett �llnak, akkor is, ha szemben vannak egym�ssal. (Az a kisgyermek, aki, ha az �desanyja le�l vele szembe, s megk�ri arra, hogy mutassa meg el�bb melyik a saj�t jobb keze, majd melyik a vele szemben �l� �desanya jobb keze, s hat�rozottan r�mutat, az a kisgyermek m�r kialakult tests�m�val, biztos t�ri t�j�koz�d�ssal rendelkezik. Term�szetesen egy hossz� folyamat eredm�nye, s az iskol�skor kezdet�re kell kialakulnia.

A k�vetkez� l�p�s, mikor m�r egy kisaut�, vagy egy baba lesz a kiindul�pont, s ehhez viszony�tva kell kis korongokat, goly�csk�kat pakolni: Tedd az aut� el� a goly�t, tedd az aut�ra a goly�t, tedd az aut� f�l� a leveg�be a goly�t, tedd az aut�t k�t goly� k�z�, tedd az aut� mell� a bal oldalra (a bal kezed fel�li oldalra, melyik is a bal kezed?) a goly�t!.. K�s�bb m�r ezekre a seg�ts�gekre (f�l� a leveg�be, melyik is a bal kezed) m�r nem lesz sz�ks�g. Mindig k�rdezz�nk vissza a j�t�kos fejleszt�s sor�n a gyerekekt�l: Hov� tetted a goly�t? Hol van goly�? Vedd el onnan a goly�t! Honnan vetted el a goly�t? Ez a foglalkoz�snak egy nagyon fontos r�sze, mellyel gyakoroltatunk, ellen�rz�nk, s gyakoroljuk a nyelvtanilag helyes kifejez�seket.

T�ri ir�nyok felismer�se a s�kban

Ez a fejleszt�s utols�, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b-d, p-b bet�ket, a 6-9 sz�mokat meg tudj�k a gyerekek egym�st�l k�l�nb�ztetni, hogy �r�s k�zben k�pesek legyenek a vonalk�zben t�j�koz�dni, tiszt�ban kell lenni�k a pap�ron is a t�ri ir�nyokkal.
Rajzos szinten t�rt�nik a fejleszt�s: Rajzolj a lap k�zep�re egy h�zat, a h�z f�l� (pontosan a h�z teteje f�l�) egy napot, a h�z mell� jobb oldalra, (jobb kezed fel�li oldalra) egy sz�l vir�got, a h�z al� f�vet, a napocska mell�, baloldalra egy felh�t! Ennek a rajzol�snak term�szetesen sz�mtalan v�ltozata lehets�ges. Eg�szen od�ig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy k�pesek lesznek egy �r�lapon felismerni azt, hogy hol van a k�zepe, a bal als�-jobb fels� sarka!

A balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny kialak�t�sa

Amikor olvasunk, amikor �runk, akkor balr�l haladunk jobbra. Olvas�si, �r�si probl�m�k ir�nyt�veszt�sb�l is ad�dhatnak. Ilyenkor el�fordulhat, hogy gyermek�nk azt olvassa a k�p helyett, hogy p�k, l� helyett �l.
Ez�rt nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet ford�tsunk a balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny kialak�t�s�ra, megtan�tsuk a gyermekeknek, hol kezd�dik-v�gz�dik a sor, mi a sor eleje, k�zepe, v�ge.

“Sorolvas�ssal”: Az asztalon k�l�nb�z� t�rgyakat helyez�nk el egy sorba, s megk�rj�k, hogy az elej�t�l a v�g�ig (ezt k�zmozdulattal is seg�tj�k, r�mutatunk az els�re, s v�gigh�zzuk kez�nket az eg�sz soron, az utols�n�l is meg�llunk egy pillanatra) mondja el, miket raktunk le sorba egym�s ut�n. Kezdetben k�rhetj�k, hogy ahogy halad, mindegyikre mutasson r�. �gy r�gz�tj�k n�la a halad�si ir�nyt.

Sorkirak�ssal: T�bb kis t�rgyat odak�sz�t�nk az asztalra, s arra k�rj�k, rakja �ket �gy sorba, ahogyan mondjuk: Els� legyen, a sor elej�n �lljon a k�k goly�, ut�na a b�ka, stb. a v�g�n a kacsa. (Ne eml�kezetb�l kelljen kirakni, hanem folyamatosan rakhassa, m�g mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad �ket egym�s ut�n! Melyikkel kezdted? Melyik k�vetkezik ut�na? Melyik az utols�, a sor v�g�n �ll�? N�zd csak meg az egeret! Mutass r�! Mi j�n az eg�r ut�n? N�zd m�g mindig az egeret! Mi van az eg�r el�tt? A b�ka mi ut�n k�vetkezik? Keresd meg a nyuszit! Melyik k�t j�t�k k�z�tt van a nyuszi? (Apr� figur�k, kis j�t�kok nagyon j�l haszn�lhat�ak.)

K�pkirak�s, k�polvas�s
Ugyanazokat a j�t�kokat v�gigj�tszhatjuk kis k�pecsk�kkel is, mint amiket a t�rgyakkal, a l�nyeg a balr�l jobbra t�rt�n� k�pek egym�s ut�ni megnevez�se.
Ha t�bb sorba rakjuk a k�peket, �gyelj�nk, hogy mindig visszat�rjen a k�z a sor elej�re, baloldalra. Nehogy a sor v�g�n visszaforduljon a gyermek, �s visszafel� olvasson.

Sz�ml�l�ssal: Korongokat rakunk sorba, s megk�rj�k, hogy sz�molja meg. Nem mutatjuk, csak megk�rj�k, hogy kezdje az elej�n. Itt m�r alkalmaznia kell a balr�l-jobbra val� halad�si ir�nyt. Ezt a fajta feladatot felhaszn�lhatjuk a sorsz�mnevek gyakorl�s�ra is: Mutasd meg melyik az els�? Az utols� h�nyadik a sorban? Eleinte k�z�sen sz�moljunk, �gy tan�tsuk meg neki a sorsz�mneveket: Gyere, keress�k meg egy�tt melyik az �t�dik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen �sszesen a sorban.)

”Fess�k egy�tt a ker�t�st!”: Nagyon j�l haszn�lhat�ak az �r�szer boltokban kaphat� sz�nes p�lcik�k. Elkezdek egy mint�t: piros-k�k, piros-k�k, piros-k�k, s megk�rem, folytassa tov�bb, most m�r neki kell e minta szerint tov�bb festenie a ker�t�st! Nehez�thetj�k �gy is, hogy h�rom sz�n v�ltakozik, illetve k�t egyforma, �s egy m�sik sz�n. Miut�n kirakta, olvassa el a sort, majd k�rdezz�k meg t�le melyik az els�, az utols�, mi j�n a piros ut�n, mi van a z�ld el�tt, mi van a k�k �s a s�rga k�z�tt, stb.

Rajzoljunk sort! El�rajzolok egy sormint�t (kocka-h�romsz�g, vagy vir�g-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tov�bb. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos halad�si ir�nyt oly m�don is, hogy mikor a sor v�g�re �r, akkor a k�vetkez� sort is a bal sz�l�n kell neki kezdenie, s �gy kell majd sz�veget is olvasni!

Ir�nygyakorlatok a Var�zsbet�vel

Mint m�r eml�tettem, az olvas�s, sz�mol�s helyes ir�ny�nak kialak�t�shoz a gyermeknek fontos tudnia, hogy a lapon hol van a f�nt, lent, bal, jobb ir�ny. Sajnos a diszlexi�s probl�m�kkal k�szk�d� gyerekek az iskol�skor kezdet�re m�g nem tudj�k k�szs�gszinten alkalmazni ezeket. A Var�zsbet� T�rk�p�sz, Sz�l�nc, Hol van? Merre mutat? c�m� feladatai seg�tenek j�t�kosan elsaj�t�tani, elm�ly�teni a s�kbeli ir�nyokat. Nagy seg�ts�get ny�jt az ir�nyt�veszt�ssel k�szk�d� diszlexi�s gyermeknek �nseg�t� m�don fejl�dni, a jutalmaz�ssal kitart�sra, �szrev�tlen tanul�sra �szt�n�z.

A programcsal�d B�bel tagja seg�ti a helyes�r�si neh�zs�gekkel k�zd� gyermekeket. A sz�tagol�st, a mondatok szavakra tagol�s�t, a helyes �kezethaszn�latot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A fejleszt� foglalkoz�sokat is ki lehet eg�sz�teni a program ny�jtotta v�ltozatos sz�anyag seg�ts�g�vel. Ha �pp a mag�nhangz�k id�tartam�t gyakoroljuk a foglalkoz�sokon, akkor a  sz�beli, tapssal k�s�rt titkos nyelven elj�tszott bevezet� ut�n megoldhatunk �kezetp�tl� feladatokat pap�ron is, de a sz�m�t�g�pes programmal is. Ez ut�bbi el�nye a szinte v�gtelen vari�ci�, �s a g�p ellen�rz� funkci�ja. Ha hib�san tette a sz�ra a gyermek az �kezetet, nem l�p tov�bb, jav�t�sa k�telez�, nem lehet �tsiklani a k�vetkez� sz�ra, csak a helyes megold�st k�vet�en. A munkaf�zetben vagy a pap�ron, amit maga t�lt�get a gyermek, gond n�lk�l tov�bbl�p a hib�s feladaton, �szre sem veszi, hogy hib�zott. Ha a jav�t�st nem k�z�sen v�gzik a fejleszt�vel, akkor abb�l a gyermek szinte semmit sem tanul. A Var�zsbet�vel t�bbsz�r pr�b�lkozhat, illetve a k� pre kattintva elolvashatja a helyesen �rt sz�t, amit azt�n m�r � is el tud l�tni a megfelel� �kezettel. A mag�nhangz�k helyes�r�s�nak gyakorl�s�ra az �kezetp�tl� j�t�k az egyik legalkalmasabb eszk�z.

J�t�k�tlet

K�p-sz�olvas�s balr�l-jobbra, k�l�nb�z� ir�nyokban, �s sz�vill�m kicsit m�sk�pp

Az al�bbi j�t�kot ovisok k�pekkel, iskol�sok szavakkal j�tszhatj�k. Az �n tan�tv�nyaim im�dj�k.
A gyerekek el� tesz�nk egy pap�rlapon t�bl�zatosan elrendezett k�peket vagy szavakat. El�sz�r soronk�nt balr�l jobbra haladva megnevezz�k, elolvassuk az �sszes k�pet, sz�t. Ezut�n a gyermekek az ujjukat a bal fels� sarokban l�v� ablakhoz helyezik, �s megnevezik az ott l�v� k�pet vagy sz�t. Egym�s ut�n, sorban fognak olvasni, �n mondom az olvas�s ir�ny�t. Olvasd el az alatta l�v�t, k�vetkez� olvas� a jobbra, azt�n az alatta, balra, f�l�tte l�v�t, �s �gy haladunk az �ltalam bemondott ir�nyoknak megfelel�en �ssze-vissza a pap�rlapon, m�g vissza nem terelem �ket a legels� �br�hoz, sz�hoz.
Iskol�sokn�l nagyszer� gyakorl�si lehet�s�g bet�differenci�l�sokra is, olyan szavakat �runk fel, amelyek k�nnyen t�veszthet� bet�kb�l �llnak.
A sz�vill�m egy versenyfeladat, pontgy�jt� j�t�k. �ra v�gi levezet� j�t�knak kiv�l�. A lapr�l mondok egy sz�t, amelyik�k a leghamarabb r�b�k, �s mo ndja, hogy: „Itt van!”, az kap korongot. A j�t�k v�g�n megsz�moljuk, ki volt a leg�gyesebb sz�tal�l�. Egy minta sz�k�szletet elk�sz�tett�nk �nnek. A pdf form�tum� j�t�kot innen t�ltheti le: http://www.varazsbetu.hu/betudiffpdf.htm

J� sz�rakoz�st a j�t�kokhoz!

K�pess�gfejleszt�s ny�ron is

Az �vodai tan�vnek v�ge, a nagycsoportosok elballagtak, �szre v�rja �ket az iskolapad. A ny�ri pihen�s k�zben j�t�kos k�pess�gfejleszt�ssel k�sz�thetik fel gyermekeiket az iskol�ra.

A hi�nyos k�pess�gek

Az iskol�ba indul� kisgyermekek egy r�sz�n�l gyakran �retlenek azok a funkci�k, amelyek a biztons�gos, �r�mteli tanul�s felt�telei. Kialakulatlan a t�rben val� t�j�koz�d�suk, nincsenek tiszt�ban az ir�nyok jelent�s�vel (bal-jobb, lent-fent, alatt-f�l�tt, k�z�tt stb.). Nehezen kapcsolj�k �ssze a k�z �s a szem mozg�s�t, t�k�rk�ppel �br�zolnak, ford�tva raknak ki k�l�nf�le alakzatokat, ford�tva h�zz�k meg a vonalakat. Ugyan�gy kialakulatlan m�g n�luk a domin�ns k�z haszn�lata is. K�z�gyess�g�k, rajzk�szs�g�k fejletlen, vonalvezet�s�k �gyetlen. Besz�d�kben gyakran felcser�lik a sz�tagokat, sz�kincs�k szeg�nyes. El�fordul, hogy a sz�t�h�z hib�s toldal�kot illesztenek. Nehezen fejezik ki magukat, nem besz�lnek �sszef�gg� mondatokban. Ritmus�rz�k�k bizonytalan. Nehezen �szlelik a hossz� �s r�vid hangokat, sz�taghat�rokat. Nem tudj�k elk�l�n�teni egym�st�l a z�ng�s �s z�ng�tlen m�ssalhangz�kat. Nem hallj�k ki a hangok egym�sut�nj�t a szavakban. Figyelm�k csapong�, nehezen �sszpontos�tanak a l�tottakra, hallottakra. Kev�s kitart�suk van az iskola�retts�g szempontj�b�l.

 A k�pess�gfejleszt�s fontoss�ga

A k�pess�gfejleszt�s fontos dolog, az olvas�s �s az �r�s sikeres elsaj�t�t�s�hoz vezet. A gyermekek sokir�ny� k�pess�ge, �rzelmi �lete �s besz�dk�szs�ge csak a sz�leikkel val� szoros kapcsolatban fejl�dhet, teljesedhet ki. A feladatok v�gz�se nem puszt�n passz�v cselekv�st k�v�n a kisgyermekt�l, hanem �lland� sz�beli megnyilatkoz�st is. Ehhez azonban arra van sz�ks�g, hogy a sz�l� seg�tsen gyermek�nek a feladatok �rtelmez�s�ben, ellen�rz�s�ben.  A feladatmegold�sok sor�n k�z�sen elt�lt�tt id� j��z� besz�lget�sekre, mes�l�sekre ny�jt alkalmat.

A sikeres iskolakezd�shez n�lk�l�zhetetlen k�pess�gek fejleszt�se

A bal-jobb megtan�t�sa, a t�rbeli t�j�koz�d�s fejleszt�se: ezek a gyakorlatok a bet�k alakj�nak biztos felismer�s�t alapozz�k meg. Fontos kialak�tanunk az ir�nyokat saj�t testen, t�rben, majd s�kban is. A t�k�rk�p elv�vel tan�tjuk t�rben �s s�kban egyar�nt az ir�nyokat, a kis sz�v lapon val� elhelyez�se rajzol�skor a bal oldalt mutatja. A sz�l�, ha szemben �ll gyermek�vel, mindig t�k�rk�pet mutasson!

A hall�si figyelem fejleszt�se: f�b�l, f�mb�l, �vegb�l k�sz�lt t�rgyak hangj�t kell felismerni, megneveztetni is, majd j�tszhatunk a furulya hangj�val (magas-m�ly, hossz�-r�vid hangok). Soralkot�sok hangokb�l. A r�vid-hossz� hangok megfigyeltet�se a bet�k hossz�s�g�nak jel�l�s�t k�sz�ti el�. J�t�k�tlet: Ha r�vid hangot hall a gyermek, ugrik egyet, ha hossz� hangot, helybe fut.

A hangok hely�nek kihall�sa a szavakban n�lk�l�zhetetlen ahhoz, hogy a gyermek majd helyesen �rja le a hangoknak megfelel� bet�k sorrendj�t. Hangkeres� j�t�kok a sz� elej�n, v�g�n, k�zep�n (Hol hallod?).

Ritmus�rz�k fejleszt�se: a sz�tagol�s megalapoz�sa t�rt�nhet tapsol�ssal, p�lcika-t�rdel�ssel.  El�sz�r j�l ritmiz�lhat� verseket k�s�rj�nk tapssal, dobbant�ssal, ritmushangszerekkel.

K�s�bb j�het a szavak lesz�tagol�sa, h�ny sz�tagb�l �ll t�pus� j�t�kok. J�t�k�tlet: t�rj�k a p�lcik�t annyi darabra, ah�ny sz�tagb�l �ll a sz�!

Z�ng�s-z�ng�tlen �rz�keltet�s: a torokra helyezett k�zzel �rz�keltetj�k, hogy egy adott (�nmag�ban ejtett m�ssalhangz�!!) hang morg�s vagy nem morg�s. Vigy�zzunk, ne ejts�nk hozz� mag�nhangz�t! Nem „p�” vagy „b�”, hanem „p” �s „b” hangr�l legyen sz�.

A magyar nyelvben a z�ng�s-z�ng�tlen hangoknak jelent�sm�dos�t� szerep�k van, �gy nem mindegy, hogy „m�sz” vagy „m�z” vagy „�sz” vagy „�z” kifejez�st haszn�lunk, �runk egy sz�vegben. Ha „f�lrehallja”, rosszul �rz�keli ezt a gyermek, akkor a z�ng�tlen p�rj�t �rhatja le.

Vonalvezet�si gyakorlatok: az �r�mozg�shoz a szem-k�z �sszehangolt m�k�d�s�re van sz�ks�g. Ha valamilyen �br�t akarunk m�soltatni, mindig el�sz�r a leveg�ben, nagy karmozdulatokkal k�sz�lj�nk fel, azt�n mutat�ujjal az asztallapj�n k�vess�k le a form�t, k�s�bb el�rajzolt lapon vastag ceruz�val, zs�rkr�t�val m�soltassunk, azt�n megpr�b�lkozhat a gyermek az �n�ll� alak�t�ssal, egyre kisebb alakban, majd vonalk�zben. C�l a b�tor, lend�letes, ir�nyismeret� vonalvezet�s. Fontos, hogy a gyermek mondja is egy�tt vel�nk a vonalvezet�s ir�ny�t rajzol�s k�zben (felfel�, lefel�, ferd�n, egyenesen).

V�zszintes ir�ny� vonalvezet�sn�l k�vetelj�k meg a balr�l jobbra, f�gg�legesn�l a f�ntr�l lefel� halad� ir�nytart�st!

Besz�dfejleszt�s: „K�rdezz-felelek!” j�t�kok. K�pekr�l k�rdez a sz�l�, a gyermek toldal�kokkal ell�tott szavakkal v�laszol. Gyakorolhatjuk vele a n�vut�k haszn�lat�t �s a nyelvtani szerkezeteket.

 Esem�nyk�pek seg�ts�g�vel t�rt�neteket tal�lhatunk ki, adjunk nevet a szerepl�knek, g�rgess�k tov�bb az esem�nyeket, lehet�s�geket vess�nk f�l, amelyekre a gyermek tal�ljon ki befejez�seket.

Lehet�leg min�l t�bbet mes�lj�nk gyermekeinknek ak�r k�nyvb�l vagy an�lk�l, �s a gyermek is kapjon lehet�s�get besz�lget�sre, mes�l�sre!

A Var�zsbet� k�pess�gfejleszt� szerepe

A Var�zsbet� programcsal�d els�sorban iskol�skor� gyermekeknek aj�nlott, de a nagycsoportosok is tal�lhatnak m�r benne k�pess�gfejleszt� feladatokat! Ha a gyermek �rdekl�d�st mutat a bet�k, sz�mok vil�ga ir�nt, akkor spont�n, j�t�kos tanul�st is eredm�nyezhet haszn�lata.

 K�pess�gfejleszt� funkci�ja megnyilv�nul a mem�riaj�t�kokban, az ir�nygyakorlatokban, a soralkot�si, sz�tagol�st el�seg�t� feladataiban.

 A sz�kincs b�v�t�s�re a legkiv�l�bb. Fogalmakat lehet �ltala k�pek seg�ts�g�vel tudatos�tani, szavakat csoportos�tani f�fogalom al� rendel�sekkel.

 Az eg�rhaszn�lat sor�n fejl�dik a szem-k�z koordin�ci�, a k�z�gyess�g is. A vizu�lis k�pess�gek minden ter�lete aktiviz�l�dik haszn�lata sor�n.

J�t�k�tlet

K�z�gyess�g-fejleszt� pap�rhajtogat�sok

Itt a j� id�, min�l t�bbet legy�nk a szabadban, ha az id�nk engedi! A gyerekek legterm�szetesebb mozg�s-�gyes�t�je a szabadt�ri j�t�kok haszn�lata, a homokoz�s, saraz�s, ugr�l�s, futkos�s, labd�z�s, f�ra m�sz�s.

 Hajtogathatunk pap�rrep�l�t, k�sz�thet�nk pap�rs�rk�nyt, ha �pp a v�zparton vagyunk, vagy csak az udvari medenc�ben j�tszik gyermek�nk, remek�l elsz�rakozhat egy saj�t k�sz�t�s� hajtogatott pap�rcs�nakkal is. Lehet k�sz�teni eg�sz flott�t, kisebb-nagyobb haj�kat, ezeket lehet sz�nezni, festegetni, nagyobbaknak feliratozni. Hogy ne kapjon gyermek�nk napsz�r�st, a fej�re pap�rcs�k�t is k�sz�thet�nk! J

Kellemes csal�di egy�ttl�teket k�v�nok!