A szem-k�z �sszehangolt m�k�d�s�nek fejleszt�se

  Ki kell alak�tani a szem fix�l� mozg�s�t, majd a folyamatos sork�vet�st. K�pek olvas�sa mutat�ujjal k�vet�ssel balr�l-jobbra el�seg�ti majdan az olvas�s, sz�ml�l�s ir�ny�nak betart�s�t.

-         C�lbadob� j�t�kok, pap�rt�p�sek, ujj-j�t�kok, v�g�sok, apr� �sszerak� j�t�kok, leg�k.

-         K�vessen csak a szem�vel mozg� t�rgyakat.

-         A bal �s jobb oldal kialak�t�sa saj�t testen, majd t�rben, v�g�l s�kban (ceruz�s feladatok az ir�nyok gyakorl�s�ra).

-         S�kbeli sorozatok rajzol�sa

 Vizu�lis fejleszt�s a Var�zsbet�vel

 A Var�zsbet� Programcsal�d feladatai a vizu�lis t�pus� probl�m�kkal k�zd� diszlexi�s gyermekek fejleszt�s�re a legalkalmasabbak. A finom �rz�kel�sek, �szlel�sek megfigyeltet�se itt m�r az iskol�skor� gyermekek eset�ben a bet�k, sz�mok �tj�n t�rt�nik. �kezetek, ir�nyok, sorozatok gyakoroltathat�k vele t�bbek k�zt. Mem�riaj�t�kaival remek�l lehet sz�rakozni, egy�ni id�cs�csokat fel�ll�tani.

 J�t�k�tlet

 Szem-k�z koordin�ci� fejleszt�se (dob�-, �s hal�szj�t�kok)

1.     V�rostrom: �res konzervdobozokb�l, gy�m�lcsleves dobozokb�l v�rat �p�t�nk, majd labdagur�t�ssal vagy babzs�kkal megc�lozva led�ntj�k. Sz�ml�ljuk a tal�latokat.

2.     C�lz� dob�s: dobd meg a sorban pl. az almaleves, �szileves �d�t�s dobozt!

3.     Labda�t�get�s, pattogtat�s j�t�kok (f�ldre, falra).

4.     Falapocsk�kb�l vagy f�lbe v�gott parafa dug�kb�l a b�cs�s hal�szathoz hasonl� j�t�kot k�sz�t�nk. Egy �gyes apuka a gyermekkel egy�tt bark�csolva U alak� sz�get verjen bele az egyik oldal�ba, ak�r halacska alak�ra is form�zhatj�k, festhetik. Az alj�ra pontsz�mokat is lehet �rni. Egy far�dra madzagot er�s�t�nk, �s a v�g�re kamp�t tesz�nk. A „halacsk�kat” egy lav�r v�zbe tessz�k, �s kezd�dhet a horg�sz�s. A sz�mok ellen�ben jutalmakat is fel lehet aj�nlani.

 Kellemes id�t�lt�st!

A cs�nya �r�s, �s a helyes�r�s neh�zs�gei

A tanul�si k�pess�gek hi�ny�ban szenved� gyerekek sz�m�ra a bet�k helyes le�r�sa �ltal�ban nehezebb, mint az olvas�s. Egy s�lyos diszlexi�s-diszgr�fi�s gyermek sz�m�ra az �r�s-helyes�r�si zavarok lek�zd�se sokkal nehezebb feladat, mint az olvas�s elsaj�t�t�sa. 

Az �r�shoz sz�ks�ges k�pess�gek

Az �vod�skorban fejl�dik a gyermekek finommozg�sa, rajzol�, sz�nez�, �r�mozdulata, kialakul a helyes ceruzafog�s. Fontos �vodai feladat a l�t�si, hall�si figyelem, differenci�l�s, eml�kezet, sorrendis�g fejleszt�se, a mozg�s�gyes�t�s, a saj�t testen, t�rben, s�kban, a pap�rlapon val� t�j�koz�d�s kialak�t�sa.

 Az els� oszt�lyba l�p� gyermeknek, a felsorolt k�pess�gek birtok�ban t�k�letesen kell �rnia a bet�elemeket, bet�ket, bet�kapcsol�sokat. Ha viszont valamelyik k�pess�g m�g nem alakult ki, hi�nyzik, akkor ez a feladat neh�zs�get fog jelenteni a gyermeknek.

Ha m�r kialakult az olvas�s �s a helyes�r�s zavara, akkor az erre ir�nyul� ter�pi�nak is ki kell eg�sz�lnie a vizu�lis, akusztikus �s motoros k�pess�gek fejleszt�s�vel.

Optikai gyakorlatok

Megfigyel�si gyakorlatok: t�rgyak megfigyel�se �s elmond�sa eml�kezetb�l, k�pek leut�nz�sa, megtekint�se majd eml�kezetb�l val� elmond�sa, hib�s form�k, sz�nek felismer�se. Bet�kkel val� j�t�k lehet, hogy a gyermek bekarik�zza (nyomozza) az �ltalunk meghat�rozott bet�t, majd a v�g�n megsz�ml�lja, mennyit tal�lt egy adott sz�vegben.

A szemgyakorlatok: mozg� t�rgyak szemmel k�vet�se, zsebl�mpa j�t�k (k�vesd a szemeddel a f�nyt!).

Akusztikai gyakorlatok

K�l�nf�le t�rgyak, hangszerek hangj�nak megfigyeltet�se. Ezt k�vet�en j�t�kosan bek�t�tt szemmel hallgat�z�s, majd megnevez�s vagy r�mutat�s, hogy mit hallottak. A k�rnyez� vil�gunk hangjaival t�rt�n� hall�sj�t�kok (hangkazett�kr�l), emberek, �llatok, j�rm�vek, a term�szet hangjainak felismer�se.

Megk�l�nb�ztet�si, sorozatmem�ria gyakorlatok: t�bb t�rgy, hangszer hangj�t sz�laltatjuk meg egym�s ut�n, majd ha mind elhangzott, akkor kell a gyermeknek megneveznie (megmutatnia) �ket az elhangz�s sorrendj�ben.

Motorikus gyakorlatok

Ezekben a feladatokban a testmozg�s kap szerepet. A legfontosabbak az �r�s, olvas�s gyenges�g�ben szenved�kn�l a folyamatosan egy bizonyos ir�nyba halad� gyakorlatok, balra, jobbra, felfel�, lefel�. A ritmika, a t�nc, mozg�si j�t�kok, ut�nz� gyakorlatok sz�nes�thetik a motorikus gyakorlatokat.

A diszgr�fi�s gyermekek �r�sa

Az �r�shoz sz�ks�ges k�szs�gek hi�ny�ban a gyermek gondokkal k�zd. Nem tudja lem�solni a k�v�nt form�t (bet�elem, bet�), ellenkez� ir�nyba, ford�tva �rja, nem tudja a vonalakat keresztezni. K�ptelen a szab�lyos forma k�vet�s�re, nem tal�lja a megfelel� vonalk�zt (nem veszi �szre, hogy az egyik vonal vastagabb). Nem tudja megjegyezni a bet� form�j�t, kapcsol�d�s�t, a bet�k sorrendj�t felcser�li.

 Mem�riaprobl�ma eset�n dikt�l�s ut�n k�ptelen felid�zni a bet�ket, illetve a bet�k szavakban l�v� sorrendj�t, bet�kihagy�ssal vagy betold�ssal �r. A hall�si �s l�t�si �szlel�s probl�m�i miatt rosszul kapcsolja a bet�ket (f�nt vagy lent k�t�s, o-a  �-�), �kezeteket nem �rz�kel, nem haszn�lja az id�tartam szab�lyait, r�vid-hossz� mag�nhangz�k (pont vagy vessz�), m�ssalhangz�k (kett�z�s).

 Magasabb �vfolyamon a tanul� �r�sa annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondj�k r� a „macskakapar�s” jelz�t.

Az �r�sk�szs�g fejleszt�se

A diszgr�fi�s gyermekek �r�s�t nem lehet csak m�sol�ssal korrig�lni. Fontos a dikt�l�s, melynek sok�ig nagyon egyszer� szinten kell mozognia: bet�k, sz�tagok �s r�vid szavak tollbamond�s�val, a bet�form�k, kapcsol�sok alapos megfigyeltet�s�vel, eml�kezetbe v�s�s�vel. K�s�bb hasznosak a k�pekr�l t�rt�n� sz� ill. mondatfogalmaz�sok, mondatbefejez�sek.

A helyes�r�si k�szs�g fejleszt�se

A helyes�r�si hib�k vonatkoz�s�ban a mag�nhangz�k �s m�ssalhangz�k id�tartama, a szavak egybe- �s k�l�n�r�sa, z�ng�s-z�ng�tlen p�rok (p-b  t-d  ty-gy  k-g  sz-z  s-zs  f-v) le�r�sa ter�n a legmakacsabbak a t�veszt�sek. Ezek az akusztikus figyelem, differenci�l� k�pess�g �s eml�kezet, az alaktagol�s, ritmus (hangokat, sz�taghat�rokat nem hallja) hib�ira utal� jelek. Fontos a k�pess�gfejleszt�s!

Gyakori hib�k a toldal�kok helytelen alkalmaz�sa, elhagy�sa is. Nagyfok� figyelmet kell szenteln�nk a mondatok helyes�r�s�nak, hiszen a diszgr�fi�s gyerekek figyelmen k�v�l hagyj�k a mondatkezd� nagybet�ket, �s a mondatv�gi �r�sjeleket. Rendszerint t�vesztenek a  „M�sk�pp halljuk, m�sk�pp �rjuk” t�pus� feladatokban, valamint a ’j’ k�tf�le jel�l�s�n�l, ut�bbin�l nagy sz�ks�g van az eml�kez�-tehets�gre.

A fogalmaz�si k�szs�get rontja a rossz sz�vegeml�kezet. A besz�dk�szs�g, a sz�kincs fejleszt�s�vel p�rhuzamosan mindig le is kell �rattatnunk a gy�jt�tt szavakat (azonos mondatr�szek, sz�fajok gy�jt�se k�pekr�l, k�rd�sek seg�ts�g�vel, rokon�rtelm� szavak, ellent�tek gy�jt�se, f�fogalom al� rendel�sek, csoportos�t�sok). Mondatokat, sz�veget alkottatunk esem�nyk�pekr�l.

A Var�zsbet� fejleszti a helyes�r�st

 A programcsal�d seg�ti a helyes�r�si neh�zs�gekkel k�zd� gyermekeket. A sz�tagol�st, a mondatok szavakra tagol�s�t, a helyes �kezethaszn�latot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A bet�k elm�ly�t�s�t�l a sz�alkot�sokig, �sszeolvas�sig, az olvas�s temp�j�nak fejleszt�s�ig sokf�le lehet�s�g �ll a gyermekek sz�m�ra. A sz�kincs b�v�t�s�re, a vizu�lis �szlel�s, differenci�l�s, mem�ria fejleszt�s�re sz�mtalan feladatt�pus tal�lhat� a programban. Mindig �j, mindig m�s a feladat, sz�nesek, l�tv�nyosak a k�pei. �beren tartja a figyelmet jutalmaz� rendszere.

 Az id�tartamok, a helyes�r�s alkalmaz�s�nak gyakorl�s�ra a Var�zsbet� t�bbf�le lehet�s�get k�n�l a gyermekeknek. Elgondolkodhatnak, j�tszadozhatnak a helyes�r�ssal pl. a Hibajav�t�s, Dyslex �s az �kezetek c�m� feladatokban. A helyes v�laszokat megjutalmazza a program, �gy �szt�nzi a gyerekeket az �nellen�rz�sre, a hib�k kijav�t�s�ra.

J�t�k�tlet

Pozit�r�k ut�nz�sa

Aranyos kis dalos ut�nz�j�t�kokat aj�nlan�k.

 A dalocska sz�vege: „�ronnak volt h�t fia, h�t fia, h�t fia volt �ronnak. Soha m�st nem tettek, csak mindig �gy tettek…”�s itt a vezet� mutat egy figur�t, amit a t�bbieknek ut�nozniuk kell. Ez lehet f�l l�bon ugr�l�s, keresztbe tett l�bbal ugr�l�s, guggolgat�s, szam�rf�l mutogat�s, fej, k�z, l�br�z�s, stb.

Egy m�sik tal�n ismert dalocska: „El�re a jobb kezed, ut�na h�tra, el�re a jobb kezed, ut�na r�zzad, ut�na ugi-bugi, ut�na forg�s, tapsolj egyet pajt�s!” �s ezt is lehet folytatni a m�sik k�z, majd a l�b, f�l, �s ak�r b�rmely p�ros testr�sz felsorl�s�val, kiv�l� a jobb �s baloldal gyakorl�s�ra.

Amit az �n kis tan�tv�nyaim nagyon szeretnek: „Billegesd az ujjad, billegesd az ujjad, billegesd az ujjad, �s m�r megy�nk is tov�bb! M�sikat is hozz�… Karodat is hozz�… M�sikat is hozz�… L�badat is hozz�… M�sikat is hozz�… Fejedet is hozz�… �s m�r nem megy�nk tov�bb.”

 Nagyokat kacagnak egym�s mozdulatain, de f�k�nt rajtam, ahogy egy�tt mozgok vel�k.

J� m�k�z�st, mozg�sgyakorlatokat k�v�nok!

Iskola-el�k�sz�t�s j�t�kosan

A nagycsoportos �vodai foglalkoz�sok felk�sz�tik a gyermekeket az iskol�ra. Akinek nem el�g a csoportos tev�kenys�g, aki t�bb odafigyel�st, egy�ni b�n�sm�dot ig�nyel, hogy kell�k�ppen fejl�dni tudjon, annak aj�nlott k�l�nfoglalkoz�sokon is r�szt venni, illetve otthon is �rdemes odafigyelni a j�t�k�ra. 

 T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se

Az els� oszt�lyos gyermekeknek tiszt�ban kell lenni�k a jobb �s a bal, valamint az alatt, f�l�tt, k�z�tt, m�g�tt, mellett, el�tt viszonyfogalmakkal. Ezeket ismerni�k kell a saj�t test�k�n, a t�rben elhelyezett a t�rgyak eset�ben, �s s�kban a feladatlapokon is.

T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se saj�t testen, saj�t testb�l kiindulva
 

A gyerekeknek el�sz�r saj�t testhat�raikkal, saj�t testr�szeikkel kell tiszt�ban lenni�k ahhoz, hogy meg�rts�k a jobb-bal ir�nyokat, s azt pap�ron (s�kban) is felismerj�k �s alkalmazz�k.
 

Ezt legink�bb mozg�sos j�t�kokkal fejleszthetj�k. J�tsszunk a testr�szeik (fej, nyak, v�ll, t�rzs, h�t, has, mell, der�k, l�bak-karok, majd k�s�bb: csukl�, k�ny�k, teny�r, k�zfej, t�rd, comb, boka, sarok, talp) utas�t�sra t�rt�n� megmutat�s�val, majd ford�tsuk meg a j�t�kot, mi mutassunk r�, �s a gyermek nevezze meg el�sz�r saj�t test�n, majd m�s test�n is a r�szeket.
 

Ezut�n k�vetkezik a saj�t testb�l kiindulva a t�ri ir�nyok fejleszt�se kezdetben csak az alatt, f�l�tt, m�g�tt, k�z�tt �s a mellett ir�nyokat gyakoroljuk. Pl. N�zz felfel�, fordulj gyorsan a h�tad m�g�, n�zz a l�bad el�!
Haszn�lhatunk labd�t is: Emeld a labd�t a fejed f�l�, add �t a labd�t egyik kezedb�l a m�sikba, tedd a labd�t a k�t �sszez�rt sarkad m�g�, bok�d el�, tedd a labd�t az egyik majd a m�sik v�lladra, �llj terpeszbe, tedd a labd�t a k�t l�bad k�z�, t�rden menj �gy v�gig, hogy a labd�t e fejed f�l�tt tartod, �s mindk�t kezeddel fogod!
 

Am�g m�g nem ismerik fel biztosan melyik a jobb-bal kez�k, addig a jobb kez�ket megjel�lhetj�k egy kis szalaggal, vagy a bal kez�k fej�re egy kis sz�vecsk�t rajzolunk.

T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se a t�rben kis t�rgyakkal

Ebben a szakaszban a saj�t testb�l indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis t�rgyakat viszony�tunk egym�shoz. Kezdetben haszn�ljuk itt is m�g a kis szalagot vagy a sz�vecsk�t.
 

El�sz�r saj�t test�k�n kell a jobb-bal ir�nyokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb l�bad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bok�dat, vedd a labd�t a jobb kezedbe, tedd a labd�t magad mell� a f�ldre a bal kezed fel�li oldalra! Nagyon sokat seg�t a szalag (sz�vecske) haszn�lata abban is, hogy felismerj�k t�rsaik jobb-bal kez�t, akkor is, ha egym�s mellett �llnak, akkor is, ha szemben vannak egym�ssal. (Az a kisgyermek, aki, ha az �desanyja le�l vele szembe, s megk�ri arra, hogy mutassa meg el�bb melyik a saj�t jobb keze, majd melyik a vele szemben �l� �desanya jobb keze, s hat�rozottan r�mutat, az a kisgyermek m�r kialakult tests�m�val, biztos t�ri t�j�koz�d�ssal rendelkezik. Term�szetesen egy hossz� folyamat eredm�nye, s az iskol�skor kezdet�re kell kialakulnia.
 

A k�vetkez� l�p�s, mikor m�r egy kisaut�, vagy egy baba lesz a kiindul�pont, s ehhez viszony�tva kell kis korongokat, goly�csk�kat pakolni: Tedd az aut� el� a goly�t, tedd az aut�ra a goly�t, tedd az aut� f�l� a leveg�be a goly�t, tedd az aut�t k�t goly� k�z�, tedd az aut� mell� a bal oldalra (a bal kezed fel�li oldalra, melyik is a bal kezed?) a goly�t!.. K�s�bb m�r ezekre a seg�ts�gekre (f�l� a leveg�be, melyik is a bal kezed) m�r nem lesz sz�ks�g. Mindig k�rdezz�nk vissza a j�t�kos fejleszt�s sor�n a gyerekekt�l: Hov� tetted a goly�t? Hol van goly�? Vedd el onnan a goly�t! Honnan vetted el a goly�t? Ez a foglalkoz�snak egy nagyon fontos r�sze, mellyel gyakoroltatunk, ellen�rz�nk, s gyakoroljuk a nyelvtanilag helyes kifejez�seket.
 

T�ri ir�nyok felismer�se a s�kban
 

Ez a fejleszt�s utols�, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b-d, p-b bet�ket, a 6-9 sz�mokat meg tudj�k a gyerekek egym�st�l k�l�nb�ztetni, hogy �r�s k�zben k�pesek legyenek a vonalk�zben t�j�koz�dni, tiszt�ban kell lenni�k a pap�ron is a t�ri ir�nyokkal.
Rajzos szinten t�rt�nik a fejleszt�s: Rajzolj a lap k�zep�re egy h�zat, a h�z f�l� (pontosan a h�z teteje f�l�) egy napot, a h�z mell� jobb oldalra, (jobb kezed fel�li oldalra) egy sz�l vir�got, a h�z al� f�vet, a napocska mell�, baloldalra egy felh�t! Ennek a rajzol�snak term�szetesen sz�mtalan v�ltozata lehets�ges. Eg�szen od�ig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy k�pesek lesznek egy �r�lapon felismerni azt, hogy hol van a k�zepe, a bal als�-jobb fels� sarka!

A balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny kialak�t�sa
 

Amikor olvasunk, amikor �runk, akkor balr�l haladunk jobbra. Olvas�si, �r�si probl�m�k ir�nyt�veszt�sb�l is ad�dhatnak. Ilyenkor el�fordulhat, hogy gyermek�nk azt olvassa a k�p helyett, hogy p�k, l� helyett �l.
Ez�rt nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet ford�tsunk a balr�l-jobbra val� halad�si ir�ny kialak�t�s�ra, megtan�tsuk a gyermekeknek, hol kezd�dik-v�gz�dik a sor, mi a sor eleje, k�zepe, v�ge.
 

“Sorolvas�ssal”: Az asztalon k�l�nb�z� t�rgyakat helyez�nk el egy sorba, s megk�rj�k, hogy az elej�t�l a v�g�ig (ezt k�zmozdulattal is seg�tj�k, r�mutatunk az els�re, s v�gigh�zzuk kez�nket az eg�sz soron, az utols�n�l is meg�llunk egy pillanatra) mondja el, miket raktunk le sorba egym�s ut�n. Kezdetben k�rhetj�k, hogy ahogy halad, mindegyikre mutasson r�. �gy r�gz�tj�k n�la a halad�si ir�nyt.

Sorkirak�ssal: T�bb kis t�rgyat odak�sz�t�nk az asztalra, s arra k�rj�k, rakja �ket �gy sorba, ahogyan mondjuk: Els� legyen, a sor elej�n �lljon a k�k goly�, ut�na a b�ka, stb. a v�g�n a kacsa. (Ne eml�kezetb�l kelljen kirakni, hanem folyamatosan rakhassa, m�g mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad �ket egym�s ut�n! Melyikkel kezdted? Melyik k�vetkezik ut�na? Melyik az utols�, a sor v�g�n �ll�? N�zd csak meg az egeret! Mutass r�! Mi j�n az eg�r ut�n? N�zd m�g mindig az egeret! Mi van az eg�r el�tt? A b�ka mi ut�n k�vetkezik? Keresd meg a nyuszit! Melyik k�t j�t�k k�z�tt van a nyuszi? (Apr� figur�k, kis j�t�kok nagyon j�l haszn�lhat�ak.)

K�pkirak�s, k�polvas�s
Ugyanazokat a j�t�kokat v�gigj�tszhatjuk kis k�pecsk�kkel is, mint amiket a t�rgyakkal, a l�nyeg a balr�l jobbra t�rt�n� k�pek egym�s ut�ni megnevez�se.
Ha t�bb sorba rakjuk a k�peket, �gyelj�nk, hogy mindig visszat�rjen a k�z a sor elej�re, baloldalra. Nehogy a sor v�g�n visszaforduljon a gyermek, �s visszafel� olvasson.

Sz�ml�l�ssal: Korongokat rakunk sorba, s megk�rj�k, hogy sz�molja meg. Nem mutatjuk, csak megk�rj�k, hogy kezdje az elej�n. Itt m�r alkalmaznia kell a balr�l-jobbra val� halad�si ir�nyt. Ezt a fajta feladatot felhaszn�lhatjuk a sorsz�mnevek gyakorl�s�ra is: Mutasd meg melyik az els�? Az utols� h�nyadik a sorban? Eleinte k�z�sen sz�moljunk, �gy tan�tsuk meg neki a sorsz�mneveket: Gyere, keress�k meg egy�tt melyik az �t�dik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen �sszesen a sorban.)

”Fess�k egy�tt a ker�t�st!”: Nagyon j�l haszn�lhat�ak az �r�szer boltokban kaphat� sz�nes p�lcik�k. Elkezdek egy mint�t: piros-k�k, piros-k�k, piros-k�k, s megk�rem, folytassa tov�bb, most m�r neki kell e minta szerint tov�bb festenie a ker�t�st! Nehez�thetj�k �gy is, hogy h�rom sz�n v�ltakozik, illetve k�t egyforma, �s egy m�sik sz�n. Miut�n kirakta, olvassa el a sort, majd k�rdezz�k meg t�le melyik az els�, az utols�, mi j�n a piros ut�n, mi van a z�ld el�tt, mi van a k�k �s a s�rga k�z�tt, stb.

Rajzoljunk sort! El�rajzolok egy sormint�t (kocka-h�romsz�g, vagy vir�g-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tov�bb. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos halad�si ir�nyt oly m�don is, hogy mikor a sor v�g�re �r, akkor a k�vetkez� sort is a bal sz�l�n kell neki kezdenie, s �gy kell majd sz�veget is olvasni!

Ir�nygyakorlatok a Var�zsbet�vel

Mint m�r eml�tettem, az olvas�s, sz�mol�s helyes ir�ny�nak kialak�t�shoz a gyermeknek fontos tudnia, hogy a lapon hol van a f�nt, lent, bal, jobb ir�ny. Sajnos a diszlexi�s probl�m�kkal k�szk�d� gyerekek az iskol�skor kezdet�re m�g nem tudj�k k�szs�gszinten alkalmazni ezeket. A Var�zsbet� T�rk�p�sz, Sz�l�nc, Hol van? Merre mutat? c�m� feladatai seg�tenek j�t�kosan elsaj�t�tani, elm�ly�teni a s�kbeli ir�nyokat. Nagy seg�ts�get ny�jt az ir�nyt�veszt�ssel k�szk�d� diszlexi�s gyermeknek �nseg�t� m�don fejl�dni, a jutalmaz�ssal kitart�sra, �szrev�tlen tanul�sra �szt�n�z.

A programcsal�d B�bel tagja seg�ti a helyes�r�si neh�zs�gekkel k�zd� gyermekeket. A sz�tagol�st, a mondatok szavakra tagol�s�t, a helyes �kezethaszn�latot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A fejleszt� foglalkoz�sokat is ki lehet eg�sz�teni a program ny�jtotta v�ltozatos sz�anyag seg�ts�g�vel. Ha �pp a mag�nhangz�k id�tartam�t gyakoroljuk a foglalkoz�sokon, akkor a  sz�beli, tapssal k�s�rt titkos nyelven elj�tszott bevezet� ut�n megoldhatunk �kezetp�tl� feladatokat pap�ron is, de a sz�m�t�g�pes programmal is. Ez ut�bbi el�nye a szinte v�gtelen vari�ci�, �s a g�p ellen�rz� funkci�ja. Ha hib�san tette a sz�ra a gyermek az �kezetet, nem l�p tov�bb, jav�t�sa k�telez�, nem lehet �tsiklani a k�vetkez� sz�ra, csak a helyes megold�st k�vet�en. A munkaf�zetben vagy a pap�ron, amit maga t�lt�get a gyermek, gond n�lk�l tov�bbl�p a hib�s feladaton, �szre sem veszi, hogy hib�zott. Ha a jav�t�st nem k�z�sen v�gzik a fejleszt�vel, akkor abb�l a gyermek szinte semmit sem tanul. A Var�zsbet�vel t�bbsz�r pr�b�lkozhat, illetve a k�pre kattintva elolvashatja a helyesen �rt sz�t, amit azt�n m�r � is el tud l�tni a megfelel� �kezettel. A mag�nhangz�k helyes�r�s�nak gyakorl�s�ra az �kezetp�tl� j�t�k az egyik legalkalmasabb eszk�z.

J�t�k�tlet

K�p-sz�olvas�s balr�l-jobbra, k�l�nb�z� ir�nyokban, �s sz�vill�m kicsit m�sk�pp

Az al�bbi j�t�kot ovisok k�pekkel, iskol�sok szavakkal j�tszhatj�k. Az �n tan�tv�nyaim im�dj�k.
A gyerekek el� tesz�nk egy pap�rlapon t�bl�zatosan elrendezett k�peket vagy szavakat. El�sz�r soronk�nt balr�l jobbra haladva megnevezz�k, elolvassuk az �sszes k�pet, sz�t. Ezut�n a gyermekek az ujjukat a bal fels� sarokban l�v� ablakhoz helyezik, �s megnevezik az ott l�v� k�pet vagy sz�t. Egym�s ut�n, sorban fognak olvasni, �n mondom az olvas�s ir�ny�t. Olvasd el az alatta l�v�t, k�vetkez� olvas� a jobbra, azt�n az alatta, balra, f�l�tte l�v�t, �s �gy haladunk az �ltalam bemondott ir�nyoknak megfelel�en �ssze-vissza a pap�rlapon, m�g vissza nem terelem �ket a legels� �br�hoz, sz�hoz.
Iskol�sokn�l nagyszer� gyakorl�si lehet�s�g bet�differenci�l�sokra is, olyan szavakat �runk fel, amelyek k�nnyen t�veszthet� bet�kb�l �llnak.
A sz�vill�m egy versenyfeladat, pontgy�jt� j�t�k. �ra v�gi levezet� j�t�knak kiv�l�. A lapr�l mondok egy sz�t, amelyik�k a leghamarabb r�b�k, �s mondja, hogy: „Itt van!”, az kap korongot. A j�t�k v�g�n megsz�moljuk, ki volt a leg�gyesebb sz�tal�l�. Egy minta sz�k�szletet elk�sz�tett�nk �nnek. A pdf form�tum� j�t�kot innen t�ltheti le: http://www.varazsbetu.hu/betudiffpdf.htm

A sz�mol�si zavar, diszkalkulia

A matematikai, sz�mol�si k�pess�gek zavara egy �sszetett t�netegy�ttes. Sok-sok k�pess�g gyenges�ge, hi�nya id�zi el�. Gyakran j�r egy�tt az olvas�s-�r�s ter�let�n mutatkoz� zavarokkal. A s�lyos diszkalkuli�s t�netek k�re kieg�sz�lhet a besz�d- �s nyelvfejl�d�s zavaraival is.

Az �rz�kel�s-�szlel�s folyamat�nak s�r�l�se

Az akusztikus �rz�kel�s zavara okozhatja a 6-7, 7-4 sz�mnevek �sszet�veszt�s�t, a z�ng�s-z�ng�tlen hangok, vagy a r�vid-hossz� m�ssalhangz�k megk�l�nb�ztet�s�nek neh�zs�g�t.

A l�t�si �rz�kel�s zavara a 6-9 sz�mjegyek kevered�s�t, az olvas�s�ban a p-b-d bet�k helytelen felismer�s�t id�zheti el�.

A l�t�si �szlel�s, a t�ri, s�kbeli t�j�koz�d�s zavara miatt �sszet�vesztheti a nagy �rott E bet�t �s a 3-as sz�mjegyet, az olvas�sban gyenge tanul� a nyomtatott kisbet�ket csereber�lheti, ilyen a t-f bet�k. Hib�s lehet a sz�mok �s m�veletek elhelyez�se a n�gyzeth�l�s f�zetben.

A mozg�sfejl�d�s zavarai 

Egyar�nt megfigyelhet� r�szk�pess�g-gyenge gyerekekn�l a nagymozg�sok �gyetlens�ge, valamint a finommozg�s alacsonyabb szintje. Ebb�l ad�d�an a sz�mjegy�r�s �s a bet��r�s is rendezetlen, cs�nya.

A mozg�s-besz�d �sszehangolt m�k�d�s�nek fejletlens�ge miatt a megsz�ml�l�s �s a sz�tagol�s nehez�tett.

A jobb �s baloldal �sszekeveredik. Hossz� ideig nem tiszt�zott, hogy jobb vagy balkezes-e a gyermek, gyakran v�ltogatja a kez�t a ceruzafog�sn�l.

A figyelem, eml�kezet, gondolkod�s gyenges�gei

A diszkalkuli�s, diszlexi�s gyerekek figyelme sz�tsz�rt, r�vid ideig k�pes koncentr�lni, figyelemmegoszt�sa alacsony szint�, f�rad�kony.

Az eml�kezeti funkci�k hall�si �s l�t�si szinten is fejleszt�sre szorulnak. Az eml�kez�s s�r�l�se miatt egy k�t-h�rom mondatb�l �ll� mes�re val� visszaeml�kez�s is neh�zs�get okozhat, illetve a matematik�ban a sz�veges feladatokban l�v� adatok vagy egy k�plet, megold�si menet megjegyz�se sem lehets�ges.

A r�vid t�v� eml�kezet hi�nyoss�gai miatt egy �r�sbeli m�veletv�gz�skor a marad�k fejben tart�sa lehetetlen feladat a gyermek sz�m�ra. (Az ujj�n mutathatja, vagy lejegyezheti korrekci�k�nt)

Az ut�nmond� eml�kezet s�r�l�sekor a diszkalkuli�s gyermek k�t sz�mot sem k�pes visszamondani. Ha a sorozat, a rendez�s k�pess�ge �rintett, akkor a sz�msorok k�pz�se (n�vekv�, cs�kken�), ak�r egyes�vel sz�ml�l�s is gondot okozhat, olvas�sn�l a bet�sorrend megtart�sa, felid�z�se nehez�tett.

Az egyes sz�mol�si l�p�sek megtart�s�ra p�ld�ul a t�zes �tl�p�ses �sszead�sn�l lenne nagy sz�ks�g. A sorrendis�g k�pess�ge a sz�megyenesen val� t�j�koz�d�shoz, a sz�mszomsz�dok ismeret�hez elengedhetetlen. Olvas�s-�r�sn�l a hangok-bet�k sorrendje is szigor�an meghat�rozott. Sz�mok, bet�k kihagy�sa, felcser�l�se, megford�t�sai fordulnak el� hib�s m�k�d�s eset�n.

A gondolkod�st vizsg�lva azt tapasztaljuk, hogy nehez�tett a fogalmak kialakul�sa, a szimb�lumok felismer�se, tartalmi azonos�t�sa, az elvonatkoztat�s folyamata. Neh�zs�get okoz a gyermek sz�m�ra egy sz�mjegy, egy matematikai jel, egy bet�, illetve egy �kezeti jel azonos�t�sa.

Az anal�zis-szint�zis gondolkod�si m�velet�nek s�r�l�sekor egy egyszer�, le�rt �sszead�s elv�gz�se is neh�z, mert a sz�mokat sz�mjegyekre kell bontani, m�veleti jeleket kell meg�llap�tani, majd szint�zissel a m�veleti ir�nyt, sz�mol�si technik�t kijel�lni.

Olvas�s�n�l ugyanakkor probl�m�t okoz a sz�tagokra, hangokra bont�s, illetve ezek �sszeilleszt�se.

Az anal�gi�s gondolkod�s minden tan�t�si-tanul�si folyamathoz n�lk�l�zhetetlen. N�lk�le nincs szab�lyalkot�s, matematikai �s nyelvtani egyar�nt.