Sz�l�nc:

Gy�jts�n �ssze r�vid, �rdekes, m�k�s szavakat: pl: Marci, Berci, Karcsi, Tercsi, Ancsa, Jancsi, Bence Jenci, Ince, Vince, Lonci, Manci. De aut�m�rk�k felsorol�sa is megteszi, ha m�ssal nem tudja r�venni gyermek�t a gyakorl�sra: Olvassa fel a 6-8 sz�b�l �ll� sz�l�ncot �s k�rje, hogy ism�telje el sorban, amit hallott. Ha j�l megy, j�het a hosszabb l�nc, ha t�veszt, r�vid�tsen.

Szorz�t�bl�s mem�ria - �sszek�ti a kellemeset a hasznossal.

T�ltse le �s nyomtassa ki ezt a lapot, s ragassza r� egy kem�nyebb pap�rra (hogy ne legyen �tl�tsz�). �n le is szoktam lamin�lni, �gy tart�sabb. V�gja sz�t �gy, hogy a m�velet �s a k�p legyen az egyik k�rty�n (1*6 mellette a pad k�pe), a m�sik k�rty�n pedig az eredm�ny �s a r�m (6 - a parkban van egy pad) szerepeljen. �gy 20 db k�rty�t kap. Keverje �ssze, s k�ppel leford�tva tegye az �sszes k�pet az asztalra - valamilyen rendszer szerint (pl. 5*4-es sorokban). A k�rty�kat p�ros�val lehet felford�tani, �gy kell megtal�lnia az �sszetartoz� p�rokat. A j�t�k addig tart, m�g az �sszes p�rt meg nem tal�lt�k.

J� j�t�kot, kellemes egy�ttl�tet k�v�nok!

Azonos? K�l�nb�z�? Mi�rt fontos ez?!

Az azonoss�gok �s k�l�nb�z�s�gek, az apr� elt�r�sek felismer�se a sikeres tanul�s alapfelt�tele, k�l�n�sen az �r�s �s olvas�s elsaj�t�t�s�hoz n�lk�l�zhetetlen.

Az olvas�s tan�t�s�ban az �p, j� l�t�s elengedhetetlen felt�tel. Mivel az emberi tanul�s nagy r�szben a vizualit�sra �p�l, e ter�let fejletts�ge kihat m�s szellemi funkci�kra is, �s v�gs� soron a tanul�s eredm�nyess�g�t is jelent�sen befoly�solja.

Mi�rt kezelik az olvas�stan�t�st kiemelt fontoss�ggal?

A t�t nem csup�n az, hogy �v v�g�re megtanul-e a kis els�s j�l olvasni, vagy sem. (B�r ez sem elhanyagolhat� t�nyez�.) Enn�l is fontosabb azonban az az �rz�s, amely a gyermek �s az olvas�s k�z�tt kialakul. Az olvas�sb�l sz�rmaz� siker�lm�ny felt�tele a k�s�bbi j� tanulm�nyi eredm�nyeknek. Az olvas�si ig�ny kialakul�sa teszi majd lehet�v� a tanul�s �n�ll� form�j�t, amikor gyermeke saj�t �rdekl�d�s�nek, k�v�ncsis�g�nak kiel�g�t�s�re fog k�nyvet. Az els� oszt�lyban m�g nem igaz�n besz�lhet�nk az olvas�s szeretet�r�l, hiszen a a gyerekek t�bbs�g�nek tud�sa ezt m�g nem teszi lehet�v�. Az olvas�s megkedveltet�se a k�s�bbi �vek feladata, els� oszt�lyban a biztos alapok lerak�sa a c�l.

Mi az olvas�s?

Az olvas�s megtanul�sa tulajdonk�ppen egy jelrendszer megismer�s�re �p�l, melynek elemei a bet�k, a hangok �rott form�i. A magyar abc 44 bet�je k�z�l szinte valamennyit akt�van haszn�ljuk a mindennapi �letben. Nem k�nny� ennyi bet� felismer�se, hangoztat�sa, �sszeolvas�sa. Az olvas�snak alapfelt�tele a tiszta l�t�s �s az agy pontos, hib�tlan m�k�d�se, ami a jelrendszer felfog�s�b�l, a memoriz�l�sb�l �s az el�h�v�sb�l �ll. Az olvas�stan�t�s els� l�p�se a bet�k megtan�t�sa.

Milyen felt�telei vannak a bet�k eredm�nyes elsaj�t�t�s�nak?

Az �p, megfelel� �rz�kszervi m�k�d�s elengedhetetlen felt�tel. Ez biztos�tja ugyanis, hogy gyermeke el tudja saj�t�tani a sorolvas�shoz igazod� egyenletes szemmozg�st. Az olvas�s sikere a koncentr�ci�n is m�lik, olvas�s k�zben ugyanis elkalandozhat a figyelem, ha az olvasott sz�veg neh�z �s �rdektelen. Fontos tudnia, hogy a sz�nes �br�kra, k�pekre, bet�kre jobban felfigyelnek a gyerekek. Az �tlagost�l elt�r�, v�ltozatos megjelen�t�ssel, j�t�koss�ggal, �tletess�ggel a figyelem fennmarad�s�t, tart�ss�g�t is biztos�thatjuk.

A l�t�s ter�let�n jelentkez� olvas�si zavar fejleszt�se

Azonoss�gok-k�l�nb�z�s�gek felismertet�se

�vod�skort�l lehet j�tszani olyan j�t�kokat, melyek az azonoss�gokon, k�l�nb�z�s�geken alapulnak. Ilyen p�ld�ul a gy�ngyf�z�s. F�zz�n egy nyakl�ncot, mely k�l�nb�z� sz�n� goly�csk�kb�l �ll, majd k�rje meg gyermek�t, hogy k�sz�tsen pontosan ugyanilyen l�ncot.

De ugyanezt a c�lt szolg�lj�k - a szinte valamennyi gyermek�js�gban megtal�lhat� - "Keresd meg az 5 elt�r�st a k�t k�p k�z�tt!" t�pus� rejtv�nyek.

Gondjai vannak gyermek�nek az egyes bet�k vagy szavak felismer�s�vel?

Ez az �n. Gestalt-l�t�s, az alakszervez�si folyamat fejletlens�geib�l ad�dhat. Ezt fejlesztheti �sszerak�s-sz�tszedhet�s j�t�kokkal, mint p�ld�ul a kirak�s kock�k, vagy a puzzle-k. De k�sz�thet hi�nyos rajzot is, gyermeke pedig rajzolja meg a hi�nyz� r�szeket.

Nem ismeri fel gyermeke a m�r megtanult bet�ket, szavakat, ha azok m�s nagys�g�ak vagy sz�n�ek?

Ez az alak- �s forma�lland�s�g fejletlens�geib�l ad�dik. Ilyenkor nagyon hat�kony, ha k�l�nb�z� form�kat (pl. h�romsz�g) j�r�ssal, fut�ssal alak�tanak ki. Rajzolj�k a padl�ra az alakzatot (�n szigetel�szalaggal szoktam - tart�s is �s k�nnyen visszaszedhet�, ha m�r nincs sz�ks�g r�), s mozogj�k k�rbe. Ezut�n k�vetkezz�k t�rgyak v�logat�sa forma alapj�n - pl. gyermeke v�logassa ki a logikai k�szletb�l a h�romsz�geket.

A bet�k, sz�tagok felcser�l�se, olvas�sban a sz�k�z, �r�sban a sz�k�z �s a sork�z be nem tart�sa a t�r�szlel�s hi�nyoss�gaib�l, a t�rbeli �sszef�gg�sek felfog�si neh�zs�geib�l ad�dnak. Ilyenkor sokat seg�thet mozg�sos j�t�kok, versek, mond�k�k lej�tsz�sa. Pl.: "El�ttem van �szak, h�tam m�g�tt d�l, balra a nap nyugszik, jobbr�l pedig k�l."

A d-b, d-p, bet�k gyakori �sszet�veszt�se, a v�zszintes-f�gg�leges ir�ny felcser�l�se, bet�k, sz�mok ford�tott �r�sa, a visszafel� olvasva is �rtelmes szavak felcser�l�se (pl.: l�t - t�l) az ir�nyt�veszt�sb�l ered. Ebben az esetben nagyon fontos az ir�nyok tudatos�t�sa. �p�tsenek kock�kb�l p�ld�ul egy h�zat, mell� egy f�t. Hurkap�lc�ra pedig ragasszanak pap�rb�l egy kismadarat. Adjon utas�t�sokat a kismad�rnak (pl. Rep�lj kismad�r a h�z el�! - m�g�, f�l�,  jobb oldal�ra, bal oldal�ra, a h�z �s a fa k�z�, a fa al�... stb.), s gyermeke - aki a kismad�r - hajtsa v�gre.

A l�t�si �szlel�s fejleszt�se a Var�zsbet� seg�ts�g�vel

Egy�rtelm�, hogy a l�t�ssal szerzett inform�ci�knak milyen nagy jelent�s�g�k van az olvas�s elsaj�t�t�s�ban. A Var�zsbet� Dyslex j�t�ka teljes eg�sz�ben ennek a probl�m�nak a kik�sz�b�l�s�re k�sz�lt. Az olvas�si feladatokat a tan�tv�nyaim sokkal sz�vesebben v�gzik �gy, mint amikor feladatlapon kapj�k az olvas�sorokat. Speci�lisan, egy�nre szabottan k�sz�lhetnek a gyakorlatok, hiszen be lehet �ll�tani a sz�k�szletet (mely bet�k ker�ljenek gyakorl�sra), a fokozatot (az alacsonyabb bet�sz�mt�l a nagyobb bet�sz�mig 9 fokozat �ll rendelkez�sre), s�t m�g a bet�t�pust is (vannak gyerekek, akik n�mely bet�t�pus olvas�s�val k�nnyebben megbirk�znak - s ha ezzel m�r j�l megy a gyakorlat, r�t�rhetnek a nehezebb t�pus� bet�k olvas�s�ra. S�t! Az elolvasott feladatlapokat ki is nyomtathatj�k, �gy �ssze is lehet gy�jteni egy mapp�ban, s a mapp�nak nevet adni: Ezt m�r el tudom olvasni.

J�t�k�tlet otthonra

Ir�ny-t�rsas

Most egy t�rsasj�t�kot k�sz�tett�nk �n�knek. T�ltse le a j�t�kt�bl�t innen, majd nyomtassa ki, �s ragassza fel egy kartonra. Sz�ks�g lesz m�g b�bukra �s dob�kock�ra.

A j�t�k menete: A k�z�ps� j�t�kmez�n kell vezetni a b�bukat a dob�kocka sz�m�nak megfelel�en (ki mennyit dob, annyit l�p el�re). Ha egy mez�re l�pett, n�zze meg, milyen form�n �ll. A k�t oldals� oszlopban keresse meg ugyanezt a jelet, nevezze meg a mellette l�v� k�pet.

Kellemes egy�ttl�tet, j� j�t�kot k�v�nok!

A t�j�koz�d�s fontoss�ga

Az iskolai kudarcokhoz vezet� tanul�si neh�zs�geket egyre nagyobb biztons�ggal ismerik fel a pedag�gusok. A tapasztalatok szerint az iskolai tanul�st nehez�t� probl�m�k korai jelei m�r �vod�skorban is megmutatkoznak. Ez�rt nagyon fontos a korai felismer�s, s ebben �n is d�nt� szerepet j�tszhat. Ma a t�ri t�j�koz�d�s fejleszt�s�r�l tudhat meg hasznos inform�ci�kat.

 A dominanci�r�l

A vil�gon minden tizedik ember balkezes, ezen bel�l a f�rfiak ar�nya m�sf�lszerese a n�k�nek.

A balkezess�g a r�gebbi korokban olyannyira h�tr�nynak sz�m�tott, hogy kirekeszt�s, vagy sz�ls�s�ges esetben ak�r m�glyahal�l is j�rt �rte. Mivel a k�zfelfog�s �toknak titul�lta, a gyerekek „tiszt�talan” kez�t h�trak�t�tt�k, �gy k�nyszer�tve �ket a jobb k�z haszn�lat�ra.

Pszichol�gusok m�r r�gen r�mutattak az �tszoktat�s k�ros hat�saira, �s szerencs�re napjainkban v�gre ez a jellemz� �ll�spont; aki balkezesnek sz�letett, az ma m�r nyugodt sz�vvel maradhat balkezes, mindenf�le negat�v megk�l�nb�ztet�s n�lk�l.

A jobb- vagy balkezess�g anat�miai (orvosi) magyar�zata: a k�t agyf�lteke elt�r� dominanci�j�n alapul: balkezesek eset�ben a jobb, m�g a jobbkezesekn�l a bal agyf�lteke az uralkod�. Ez�rt vesz�lyes az �tszoktat�s, hiszen felbor�tja az eredeti dominancia-viszonyokat.

A jobb- vagy balkezess�g nem jelent min�s�gi k�l�nbs�get a mindennapi �letben: a balkezesek semmivel sem �gyetlenebbek domin�ns („uralkod�”) kez�kkel, �s a k�tbalkezes jelz�nek is csak annyiban van �rtelme, hogy a r�juk k�nyszer�tett, jobbkezes vil�gban, a jobb k�zre igaz�tott t�rgyakkal val�ban bizonytalanabb benyom�st kelthetnek.
A k�nyszeres �tszoktat�s kimer�lts�get, �rzelmi �s besz�dzavarokat okozhat, s�r�l a gyermek t�r�rz�kel� k�pess�ge, fokoz�dik agresszivit�sa, cs�kken az �nbizalma!

A tanul�s folyamat�t a keresztezett dominancia nehez�theti (pl. jobb kezes, bal szemes). Ugyanis a saj�t testen val� t�j�koz�d�s �gy probl�m�ss� v�lhat, pedig ez k�pezi az alapj�t a t�rbeli �s id�beli t�j�koz�d�snak, az ir�nyok s�kbeli �szlel�s�nek.

Tests�ma

A tanul�si zavar gyakori t�nete a bizonytalan tests�ma. Honnan ismerheti fel, hogy gyermek�nek nincs megfelel� k�pe saj�t test�r�l? Figyelje meg, hogy hogyan tud t�j�koz�dni a test�n! Tudja-e a bal l�b�t keresztezni a jobb f�l�tt? Az ilyen probl�m�val k�zd� gyermekek nem tudj�k, milyen a karkulcsol�s, nem tudj�k h�tukat homor�tani, dombor�tani.

Az olvas�si probl�m�k h�tter�ben gyakran a t�ri t�j�koz�d�s zavara �ll. A t�ri t�j�koz�d�sban pedig a saj�t test a kiindul�pont, a gyermek saj�t t�rbeli helyzet�nek tudatos�t�sa teszi lehet�v� a fent-lent, jobb-bal ir�nyok megk�l�nb�ztet�s�t. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvas�sban, �r�sban jelentkezhetnek probl�m�k, hanem a sz�mol�si m�veletek elsaj�t�t�sa is neh�zs�gbe �tk�zhet. Hiszen a gyerek sz�mol�s k�zben ir�nyt t�veszthet, s �gy a v�geredm�ny m�r nem lesz helyes.

A tests�ma fejleszt�s�nek els� l�p�se az �nmegfigyel�s. Ezeket a gyakorlatokat m�r eg�sz kor�n el lehet kezdeni. Sok j�t�kot j�tszhatnak a t�k�r el�tt: pl. "Milyen vagyok?". El�sz�r a gyermek a saj�t k�ls� tulajdons�gait figyelje meg (hajsz�n, szemsz�n, nagys�g), ezut�n a ruh�zat�t. Majd a csal�d t�bbi tagj�t is vegy�k szem�gyre. Ha m�r mindenki sorra ker�lt, kezd�dhet a rend�r j�t�k: adjon valakir�l szem�lyle�r�st, s gyermeke ismerje fel, ki a keresett szem�ly. Ha kital�lta, cser�ljenek szerepet. A j�t�k a megfigyel�k�pess�g mellett a sz�kincset is fejleszti.

A k�s�bbiek folyam�n megfigyelhetik az apr�bb r�szleteket is: mimik�jukat, gesztusaikat. A mimik�val a gyermekek megtanulhatj�k alapvet� �rzelmek kifejez�s�t (pl. szomor�s�g, vid�ms�g). Az arcj�t�kot �lvezetesebb� tehetik, ha szitu�ci�hoz k�t�tten adj�k el� (pl.: aj�nd�kot kap - �r�m, elveszett a j�t�k - szomor�s�g). K�pekr�l is megpr�b�lhatj�k felismerni az �rzelmeket.

A testr�szek funkci�j�nak tudatos�t�sa

Az �nmegfigyel�s ut�n k�vetkezz�k a testr�szekhez kapcsol�d� funkci�k tudatos�t�sa. Gyakran n�zegetik a k�z�s fot�kat? A gyermek �nazonos�t�s�nak kialakul�s�hoz ugyanis elengedhetetlen�l fontos, hogy pontosan ismerje fel mag�t, tudatosuljanak benne a fejl�d�s sor�n v�gbement v�ltoz�sok.

Nagyon fontos, hogy gyermeke tudatosan meg�lje testr�szeinek l�tez�s�t, mozg�s�t, szerep�t. Ezt seg�ti, ha nyomatot k�sz�tenek a csal�d minden tagj�nak kez�r�l, l�b�r�l. Ez is j� alkalom a megfigyel�sre, hiszen �sszehasonl�thatj�k a lenyomatokat.

Nagyon szeretik tan�tv�nyaim a testr�szek torn�ja elnevez�s� j�t�kot: hajtsd el�re a fejedet, emeld a karodat.. stb. De ugyanilyen n�pszer� a mivel csin�lom j�t�k: ut�nozzon egy egyszer� testmozg�st, s gyermek�nek a feladata kital�lni, hogy mit csin�lt, s melyik testr�sz�vel (pl. fogmos�s - k�z). A j�t�k k�zben �szrev�tlen�l gyarapodik gyermek�nek a testr�szekr�l szerzett ismerete. Ha m�r biztosan felismeri minden egyes testr�sz�t, akkor gyakorolj�k k�l�nf�le testhelyzetekben (hanyatt fekve, hason fekve, �lve), v�g�l csukott szemmel is.

A koordin�lt mozg�s, valamint az egyens�ly fenntart�sa szorosan kapcsol�dik a tests�ma kialak�t�s�hoz. El�sz�r egyszer�bb gyakorlatokat v�gezzenek: pl. m�rleg�ll�s - id�re. �rj�k f�l az eredm�nyt, s m�snap igyekezzen gyermeke egy kicsit tov�bb meg�llni. Nehez�thetik m�s m�don is a feladatot: csukott szemmel is csin�lja meg a gyakorlatot.

Ha ez m�r nem okoz probl�m�t gyermek�nek, v�gezzenek olyan egyens�lyi gyakorlatokat, amelyek az eg�sz testet megmozgatj�k. Gyakorolj�k az egyens�lyoz� j�r�st: szigetel� szalaggal h�zzanak egy vonalat a padl�ra, s gyermeke pr�b�ljon �gy v�gighaladni rajta, hogy ne ess�k le r�la. Amennyiben ezt m�r nagyon �gyesen tudja, nehez�ts�k a feladatot: j�r�s k�zben babzs�kot vigyen a fej�n, k�s�bb pedig m�g egy kanalat is a kez�be adhat, melyben egy toj�s van.

T�ri t�j�koz�d�s fejleszt�se

A biztosan kialakult testtudat a t�ri t�j�koz�d�s alapja. A t�ri t�j�koz�d�sban ugyanis a saj�t test a kiindul�pont, gyermek�nek saj�t t�rbeli helyzet�nek tudatos�t�sa teszi lehet�v� a bal �s jobb ir�nyok megk�l�nb�ztet�s�t. Nevezz�k el a bal �s jobb kez�ket. M�gpedig �gy, hogy v�gezzenek n�h�ny guggol�st a szob�ban - ett�l feler�s�dik a sz�vver�s, s meg�rezheti gyermeke, hol is dobog a sz�ve. �gy teh�t a bal k�z a sz�v keze. Majd j�tssz�k el a bemutatkoz�st, fogjanak kezet - �gy lesz a jobb k�z a bemutatkoz�s k�z. Nevezz�k meg, milyen t�rgyak vannak gyermeke bal oldal�n, jobb oldal�n.

Fontos, hogy a s�kban is j�l t�j�koz�djon gyermeke. Ez seg�ti el� ugyanis, hogy az iskolai tanulm�nyai sor�n j�l t�j�koz�djon a h�rmas vonalk�zben (els�s, m�sodikos �r�sf�zet ilyen vonalaz�s�), ne t�vessze �ssze az egym�st�l csak ir�ny�kban k�l�nb�z� bet�ket: u-n, b-d-p .

Ennek egyik lehets�ges m�dja a t�vir�ny�t�s j�t�k: az ir�ny�t� mondja a halad�s ir�ny�t, az ir�ny�tott pedig teljes�ti az utas�t�st. Pl. L�pj el�re kett�t! Jobbra egyet! stb. Ha a t�rben m�r j�l t�j�koz�dik gyermeke, vegyenek el� egy lapot, s rajzoljanak r� egy vir�got. K�rje meg gyermek�t, ha rajzoljon a vir�g f�l� egy pillang�t, a jobb oldal�ra egy v�z�t, al� egy pontot.

Ugyanezt a k�pess�get fejlesztheti azzal is, ha egy n�gyzetr�csos pap�rra - kezdetben egyszer� - form�t rajzol X-ek seg�ts�g�vel, s megk�ri gyermek�t, hogy m�solja le ugyanezt. Azt�n lehet egyre bonyolultabb, egyre absztraktabb form�kkal pr�b�lkozni.

 A t�j�koz�d�s fejleszt�se a Var�zsbet�vel

A s�kbeli t�j�koz�d�st kiv�l�an lehet gyakorolni a "Merre mutat," nev� j�t�kkal. Enn�l a gyakorlatn�l is be kell tartani azt a fontos szempontot, hogy az egyszer�bbt�l haladjanak a bonyolultabb fel�. A be�ll�t�sok men�pontban el�sz�r a fel-le ir�nyt gyakorolj�k. Ha gyermeke sikeresen meg tudja k�l�nb�ztetni ezeket, r�t�rhetnek a jobb - bal differenci�l�s�ra. Ha ennek az ismerete is biztos, akkor b�tran nekiv�ghatnak mind a n�gy ir�ny gyakorl�s�nak. Kell� gyakorl�s, biztos tud�s ut�n pr�b�lkozzanak meg a t�rk�p�sz nev� programmal. Egy kis "aut�t" vezetve a t�rk�pen menek�lni kell a vontat�k el�l �gy, hogy �rm�ket kell gy�jteni k�zben. Az aut�t jobbra, balra, fel �s le ir�ny�tva kell a p�nzt�rba bedobni a zs�km�nyolt p�nzt. Itt is tarts�k be a fokozatoss�g elv�t. A be�ll�t�sok seg�ts�g�vel lehet egyszer�s�teni a p�ly�t, cs�kkenteni az �ld�z�k sz�m�t, sebess�g�t. Azt�n apr�nk�nt magasabb fokozatra kapcsolva eg�sz magas fokozatokig is el lehet jutni.

J�t�k�tletek otthonra

T�ltse le az al�bbi lapot innen �s nyomtassa ki (Ha le tudja lamin�lni, tart�sabb lesz). Sz�ks�g lesz m�g korongokra is. (sz�mol�korongok 20-20 db) K�prabl�

A j�t�kot ketten j�tszhatj�k: egyik� a piros korong, m�sik� a k�k. A j�t�k mindig a start

mezıbıl indul. Itt kell „feltornyozni” egym�sra a korongokat. A j�t�kosok felv�ltva adnak

utas�t�st egym�snak, hogy merre, mennyit l�pjen a m�sik (pl. jobb felsı sarok fel� 3-at),

akinek oda kell l�pnie, s meg kell neveznie a k�pet (banda), nagyobbak le is �rhatj�k. Ha

helyesen oldotta meg a feladatot, r�teheti a korongj�t a k�pre. A j�t�k addig tart, m�g

valamennyi k�pre korong nem ker�l. Az gyız, akinek a j�t�k v�g�re t�bb korongja lesz a

j�t�kmezın.

Fontos, hogy a t�bl�nak ugyanazon az oldal�n �ljenek (teh�t mindenki elıtt egyenesen �lljon

a START felirat)! Itt is fontos a fokozatoss�g: eleinte csak fel-le, majd jobbra-balra

l�pegessenek, majd a jobb felsı, bal felsı, jobb als�, bal als� sarok fel�. V�g�l m�r minden

ir�nyba gyakorolhatj�k.

Nehez�t�s: A t�bla k�l�nb�zı oldalain foglaljanak helyet a j�t�kosok, �gy mindenkinek

m�shol lesz a fent �s lent, a jobb �s a bal!

Tartalmas egy�ttl�tet, j� j�t�kot k�v�nok az eg�sz csal�dnak!