Amikor gyermek�nk hatodik �let�ve fel� k�zeledik, minden sz�l�nek �jra meg kell bar�tkoznia az iskola gondolat�val. Ebben az id�ben �ltal�ban k�t k�rd�s foglalkoztatja a sz�l�ket:
- alkalmas-e a gyerekem az iskolakezd�sre?
- melyik iskol�t v�lasszam?
Az al�bbiakban ezeknek -a nem k�nny�- k�rd�seknek a megv�laszol�s�hoz szeretn�nk seg�ts�get adni.

Iskolav�laszt�s,
avagy hol kezdjen tanulni a gyerek?

A t�rv�nyi szab�lyoz�s szerint az iskolak�teles kor� gyereket a lak�hely szerint ter�letileg illet�kes �ltal�nos iskola els� oszt�ly�ba kell be�ratni. Ennek adminisztrat�v okai vannak, ugyanis �gy minden gyermek nyomon k�vethet�, nem marad ki senki a k�telez� beiskol�z�sb�l.

Gyakran el�fordul azonban, hogy a ter�letileg illet�kes iskola valamilyen ok miatt nem a legmegfelel�bb, ekkor lehet�s�g van arra, hogy m�sik iskol�ba is be�rass�k a gyermeket. Addig, am�g a lak�hely szerint illet�kes iskola nem hat�rozhat meg felv�teli k�vetelm�nyt, a "m�sik" iskol�ba gyakran felv�telizni kell, vagyis v�logatnak a gyerekek k�z�tt. M�rlegelni kell, hogy milyen hat�ssal lehet a megm�rettet�s �s az esetleges kudarc a gyerekre.

Ebben az �letkorban a gyerek m�g er�sen k�t�dik a feln�ttekhez, sz�m�ra nagyon fontos a tan�t� n�nivel kialakul� kapcsolat. Emiatt az iskolav�laszt�s ink�bb �tan�t� n�ni v�laszt�s" legyen. A sz�l�k pr�b�ljanak meg elmenni el t�bb iskola t�j�koztat�j�ra, ismerkedjenek meg a leend� pedag�gusokkal. M�r ny�lt napokat is szerveznek az iskol�k, ahol �munka k�zben" ismerkedhet meg a sz�l� �s a pedag�gus. Ha tehetik, vigy�k el a gyereket is, besz�lgessenek a kiv�lasztott tan�t� n�nivel. Fontos, hogy a sz�l�nek �s a gyereknek egyar�nt szimpatikus legyen a pedag�gus. V�g�l, ha lehets�ges, k�rdezz�k meg m�s sz�l�k v�lem�ny�t is az iskol�r�l, az ott tan�t� pedag�gusokr�l. Igaz�n j�l mindezen tapasztalatok, �sszevet�s�vel lehet d�nteni.

M�sik szempont annak a m�dszernek az ismerete, amivel majd az els� oszt�lyban tan�tani fognak. Nagyon sokf�le m�dszer �s m�g t�bb kiv�l� �s kev�sb� j� k�nyv k�z�l v�laszthat a pedag�gus. M�g egy iskol�n bel�l is lehetnek elt�r�sek, m�s m�dszer szerint tanulhat az egyik oszt�ly �s m�s m�dszer szerint, haladhat a m�sik oszt�ly. A sz�l�k pr�b�ljanak meg inform�l�dni a m�dszerr�l �s arr�l, hogy milyen �temben haladnak majd az anyaggal. Mikorra kell a gyereknek megtanulni foly�konyan olvasni, mikorra ismerkednek meg a sz�mokkal, mikor, milyen �temben haladnak az �r�s oktat�s�val. Term�szetesen m�s ritmus felel meg annak a gyereknek, aki m�r ismeri a bet�ket, esetleg olvas �s megint m�s ritmus a megfelel� annak, aki csak most ismerkedik az olvas�ssal. Ez ut�bbi �er�ltetett menetnek" �rzi majd a napi k�t-h�rom �j bet�t.

V�g�l pr�b�ljanak meg t�j�koz�dni a leend� oszt�ly l�tsz�m�r�l. A kevesebb gyerek optim�lisabb a pedag�gus �s a kis els�s sz�m�ra is.
A felsorolt szempontok figyelembe v�tele az�rt l�nyeges, mert az els� oszt�lyban szerzett tapasztalatok, a siker �s a kudarc �lm�nye az eg�sz k�s�bbi iskolai p�lyafut�st befoly�solhatja.

Iskola�retts�g, avagy mikor kezdje el a gyerek az iskol�t?

Az �v�n�k, pszichol�gusok, orvosok az iskola�retts�g fogalm�t haszn�lj�k annak meg�t�l�s�re, hogy alkalmas-e egy gyerek az iskola megkezd�s�re vagy sem. Ezek a szakemberek azonban csak javaslatot tehetnek, a d�nt�s mindig a sz�l�t illeti.

A t�rv�nyi szab�lyoz�s a k�vetkez�ket mondja: minden gyermek, aki foly� �v m�jus 31.-�ig bet�lt�tte 6. �let�v�t, iskolak�teles korba l�pett. Ezeket a gyerekeket a lak�hely szerint illet�kes k�rzeti iskol�ba be kell �ratni. A pontos d�tumot az iskol�kban illetve az �vod�kban lehet megtudni. A m�jus 31. �s augusztus 31. k�z�tt sz�letett gyerekek is megkezdhetik tanulm�nyaikat, ha azt szakember is javasolta. A szeptember elseje ut�n sz�letettek �vhalaszt�k, vagyis csak k�vetkez� �vben mehetnek iskol�ba.

A gyermekek fejl�d�se azonban gyakran elt�r� m�rt�k� �s �tem�, ez�rt a t�rv�ny lehet�s�get ad arra, hogy a gyermek egy �vvel k�s�bb kezdjen iskol�ba j�rni. Ezek alapj�n, teh�t annak a gyermeknek k�telez� megkezdeni iskolai tanulm�nyait, aki a foly� �vet megel�z� �v december 31.-�ig bet�lt�tte 6. �let�v�t. / teh�t 2009 szeptember�ben azoknak a gyermekeknek kell be�lni az iskolapadba, akik 2008december 31.-�ig meg�nnepelt�k hatodik sz�let�snapjukat. �k m�r tov�bb nem v�rhatnak./

Mi legyen azokkal a gyermekekkel, akik elkezdhetik tanulm�nyaikat, ugyanakkor az �vhalaszt�sra is lehet�s�g�k van?
Eset�kben kell alaposan m�rlegelni azt, hogy alkalmasak-e az iskolakezd�sre, vagy sem. Amennyiben a sz�l� �s az �v�n� elt�r� v�lem�nyen van, vagy a sz�l� bizonytalan, mert sokf�le �rvet hallott az iskolakezd�s mellett �s ellen, �rdemes a gyermekkel felkeresni a ter�leti Nevel�si Tan�csad�t, ahol a gyermek vizsg�lata alapj�n javaslatot adnak a sz�l�nek.

Mi�rt fontos, hogy a gyermek a sz�m�ra megfelel� id�ben kezdje meg tanulm�nyait?

Az iskol�ba l�p�ssel alapvet�en megv�ltozik a gyermek st�tusza a csal�dban �s a t�rsadalomban is. F� tev�kenys�ge a tanul�s lesz, az iskola teljes�tm�nyt v�r el t�le �s ezt a teljes�tm�nyt �rt�keli is. Amennyiben a gyermek fizikailag �s pszich�sen m�g nem �rett meg az iskolai k�vetelm�nyek teljes�t�s�re, sorozatos kudarc �ri majd, ami �vekre - esetleg eg�sz iskolai p�lyafut�s�ra- meghat�rozza a tanul�shoz, az iskol�hoz val� viszony�t, befoly�solhatja p�lyav�laszt�s�t, k�s�bbi �let�t.
A d�nt�s teh�t nem k�nny�. Nem j� a "korai" iskolakezd�s, ugyanakkor az iskol�ra �rett gyermek "visszatart�sa" sem vezet eredm�nyre.

Szempontok az iskola�retts�g meg�t�l�s�hez

Az isklola�retts�g meg�t�l�s�hez a k�vetkez� szempontokat �rdemes m�rlegelni:

fizikai alkalmass�g
- megfelel� testi fejletts�g el�r�se (kb. 110cm-es testmagass�g, 18 kg-os tests�ly),
- alakv�ltoz�s (elt�nik a kisgyermekekre jellemz� pocak, a test megny�lik, karcs�bb lesz),
- megkezd�dik a fogv�lt�s, az els� tejfogak kihullanak, megjelennek a maradand� fogak,
- j� fizikai er�nl�t, ami az iskolat�ska cipel�se �s az egyhelyben �l�s miatt fontos,
- jobb illetve balkezess�g egy�rtelm� felismerhet�s�ge

pszich�s alkalmass�g
- a gyermek v�rja az iskol�t, k�sz�lj�n r�, ez j�t�kaiban is jelenjen meg,
- a gyermek a r�b�zott feladatokat v�gezze el, tev�kenys�geit ne hagyja f�lbe,
- tudjon kapcsolatokat kialak�tani �s fenntartani kort�rsaival,
- tal�lja meg hely�t a k�z�ss�gben, tudjon beilleszkedni a csoportba,
- legyen k�pes feln�ttekkel kapcsolat kialak�t�s�ra, fenntart�s�ra.

mit "tudjon" a gyerek?
- tart�san (10-15) percig k�sse le a rajzol�s, a feladatlap kit�lt�s, a sz�nez�s,
- ne okozzon probl�m�t a versek, r�vid mes�k megjegyz�se �s elmond�sa,
- ne legyen besz�dhib�ja, tudja mag�t sz�ban -egyszer� �sszetett mondatokat haszn�lva- kifejezni,
- legyen "bar�ts�gban" a ceruz�val, sz�nezzen, rajzoljon (a rajzol�s t�nye a fontos, nem a min�s�g),
- igazodjon el az 1 - 10 sz�mok k�z�tt, ismerje �s helyesen haszn�lja a t�bb-kevesebb, nagyobb-kisebb fogalm�t

Ezeket a k�pess�geket nem kell k�l�n tan�tani, mivel a fejl�d�s sor�n magukt�l megjelennek. Egy eg�szs�ges, megfelel�en ingergazdag, a gyermekre figyel� k�rnyezetben az "�tlagos" gyermek saj�t �rdekl�d�s�t�l vez�relve, a neki megfelel� temp�ban saj�t�t el mindent, ami az iskola megkezd�s�hez sz�ks�ges. Ebben az �letkorban azonban m�g nagyok az egy�ni elt�r�sek, jelent�sek a gyermekek k�z�tti k�l�nbs�gek. Van olyan gyerek, aki m�r felismeri a bet�ket, esetleg olvas, van olyan aki a sz�mol�s ir�nt �rdekl�dik, �s van olyan is, aki egyszer�en csak szeretne iskol�ba j�rni, de m�g nem ismeri a bet�ket.
Amennyiben a fizikai-pszich�s alkalmass�g megfelel�, a t�bbi ismeretet a gyermek gyorsan megtanulja.